Baróti Lajos,
Baróti Lajos,
polgáriskolai tanár, szül. 1856. aug. 26. Haulikfalván (Perjámos) Torontálmegyében hol atyja kath. néptanító volt; gymnasiumi tanulmányait 1868–75-ben Szegeden és Temesvárott végezte. 1875. őszén Pestre jött az egyetemre s jogot hallgatott, két év mulva a bölcseleti karhoz ment át. 1879-ben letette a középiskolai tanári vizsgálatot a történelemből és földrajzból, 1880–81-ben a magyar- és német nyelv és irodalomból. 1880-ban fővárosi polgár-iskolai tanár lett. Eleinte ideigl. minőségben az V. ker. polg. leányiskolánál működött, miután már előbb 4 éven át a Röser-féle kereskedelmi iskolában tanított. 1882-ben a várbeli polg. leányiskolához a magyar és német nyelv és irodalom tanárának választatott meg, hol jelenleg is működik.
1882 óta Petőfi tanulmányozásával foglalkozik és az élete s költészetére vonatkozó adatokat gyűjti. Az erre vonatkozó czikkek megjelentek a Fővárosi Lapokban (1883), Vasárnapi Ujságban (1884–85. 1890.) és Nemzetben (1884.)
Munkái:
1. Petőfi ujabb reliquiái. Bpest, 1887.
2. Perjamos. Gross-Becskerek, 1889. (Mely monographia előbb a Torontaler Zeitungban 1888–89-ben jelent meg.)
Önéletrajzi adatok.
