Bényei István, családi nevén Máriássi,
Bényei István, családi nevén Máriássi,
a magyar szinészegyesület központi igazgatója, szül. 1835-ben Bátkán, Gömörmegyében, nemes családból; iskoláit Rimaszombatban, Rozsnyón és Kassán végezvén, 1859-ben Lendvay rábeszélésére szinészszé lett Baján, Molnár György társulatánál és mint vándorszinész az ország több városában működött. 1863. okt. 8. nőül vette Harmath Emma ismert szinésznőt. 1868-ban Pestre jött és lapszerkesztéssel foglalkozott. 1874-ben ismét szinészszé lett a vidéken és az maradt 1883. szeptember végeig, midőn a szinészközgyűlés által a magyar szinész-egyesület központi irodájának igazgatójává választatott meg; azóta viseli ezen hivatalt és szerkeszti az egyesület hivatalos közlönyét Budapesten. A szinészegyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített és a vidéki szintársulatok részére körülbelül 50 szindarab előadatási jogát szerezte meg; az egylet az ő ösztönzésére nyert Budapest városától telket az épülő nyugdíj-ház számára, melyhez mintegy 30,000 frt értékű pénzt és anyagot gyűjtött; pár év előtt emlékoszlopot állíttatott Kelemen Lászlónak, az első magyar szinigazgatónak; 1890-ben pedig létrehozta a szinészeti kiállítást és rendezte a szinészet száz éves jubilaeumát.
A 60-as és 70-es években czikkeket irt a Magyar Ujságba s az Ellenőrbe; eredeti szövegeket irt a Szerelmes kántor, Zeneszerű, Szakállas farkas, Fonóház és Don Quichotte cz. operettekhez; átdolgozta A kivándorlók cz. darabot, mely Aradon szinre került. Irt egy Apotheosist Shakespere háromszázados emlékére, mely a Nefelejtsben (1864.) megjelent; irta továbbá Az egérfogó cz. népszinművet, mely a budai népszinháznál (1863.) 50 aranynyal lett jutalmazva; A szegény legény cz. pályaműve Kolozsvártt dicséretet nyert és előadatott ugyanott és több helyütt, igy Kecskeméten is Ilonka czímmel 1879. nov. 16.; Róbert Károly cz. tragédiájával pályázott a 60-as években az Akadémiánál; A legnagyobb magyar király 5 felv. szinműve Győrött adatott elő; A halálfejű herczegnő cz. alkalmi bohózatát 1864-ben Pécsett adták elő.
Munkája: A választások előtt. Olyan programmféle. Ajánlva a szinészegyesület figyelmébe. Maros-Vásárhely, 1883.
Szerkesztette a Ludas Matyi cz. humorisztikus lapot 1868. jún. 14-től 1869. nov. 14-ig; a Nép Szava cz. hetilapot 1868. jún. 14-től 1869. nov. 14-ig; Szabad Magyarország politikai hetilapot 1869. decz. 15-től 1872. okt. 12-ig; Szabadság mint a Nép zászlója cz. politikai hetilapot 1872. okt. 26-tól 1873. nov. 22-ig; Csoda Bogár cz. élczlapot 1872. okt. 26-tól az év végeig; Arany Trombita cz. néplapot 1873. jan. 4-től nov. 22-ig (A Szabadság melléklapja). 1883. okt. 13. óta pedig szerkeszti a Szinészek Lapját.
Önéletrajzi adatok.
