Bodnár Gáspár,
Bodnár Gáspár,
kath. pap és képzőintézeti tanár, szül. 1861. jan. 6. Beregszászon, hol atyja tanító volt; a gymnasiumot Szatmárt végezte; a 6. osztályból a növendékpapok sorába lépett és a papnevelőben folytatta tanulását; innét a szatmári plébániához rendeltetett kisegítőnek. 1884-ben áldozó pappá szenteltetett és Szerednyére (Ungm.) küldetett segédlelkésznek; egy év mulva Felső-Bányára, innét Szatmárra ment káplánnak. 1891-ben nevezték ki a szatmári nőtanítóképzőhöz tanárnak, hol jelenleg is működik.
A papnevelő-intézeti irodalmi iskolának tevékeny tagja volt és több dolgozatával pályadijat nyert: különösen a szépirodalmat műveli. Szerednyéről a Magyar Állam számára apró elbeszéléseket irt; a Nagybánya és Vidékébe a kath. legény-egylet érdekében czikkezett; irt még a Religióba, Uj Nemzedékbe (1878.), Szépirodalmi Kertbe (1886.), Veszprémi Közlönybe (1886.), Hitelemzők Lapjába s a Szent-István-társulat által kiadott Ifjusági Iratokba elbeszéléseket.
Munkái:
1. A kis miniszter, vagyis, hogy kell a sz. misénél szolgálni? Szatmár, 1885. (Három kiadást ért.)
2. Az életből az életnek. Rajzok, elbeszélések. Nagybánya, 1887.
3. Paskuj Lajos emlékezete. Szatmár. 1887.
4. A család apostola. Korszerű elbeszélések. U. ott, 1890. (2. kiadás. Ism. M. Állam 269. sz.)
Szerkeszti és kiadja 1887 óta a Téli Esték cz. lapot, mely az iparos keresztény családok érdekeit képviseli.
Önéletrajzi adatok.
