a nemzeti szinház ének-karnagya s a Tudor Mária opera szerzője,szül. 1811-ben Csepregen Somogymegyében, hol atyja jegyző és iskolamester volt; a gymnasiumot Kőszegen és Sopronban végezte; ezután négy évig zongora-tanító volt a Jankovich- és Semsei-családoknál. 1883-ban mint tenorista a bécsi udvari szinháznak lett tagja s 1835-ben a koburg-góthai szinházhoz szerződött mint első énekes; 1839-ben a pesti nemzeti szinházhoz szerződtették; egy év mulva a brünni és innsbrucki szinházakhoz került; 1847-ben ismét visszaszerződtették a nemzeti szinházhoz mint első tenoristát, de mivel hangja fogyatkozni kezdett, átvette a szinművek karmesteri vezetését és az énektanítást. 1862-ben nyugdíjba lépett. Meghalt 1883. nov. 1. Budapesten.
Irta a Tudor Mária cz. operát és a Fogadott leány cz. 1 felv. vig operát; 32 népszinműhöz irt zenét; sok dalt (melyek szövegét is nagyrészt maga irta) és Petőfinek 36 költeményét zenésítette.
Munkái:
1. 50 eredeti nép- és magyar dal. Pest, 1857.
2. Szentegyházi karének. Gymnasiumok számára. U. ott, 1860.
A Kovács Károly által szerkesztett Dalkoszorút (Pest, 1855.) hangjegyre tette.
1882-ben egy nagy Albumba összeirta dalait és önéletrajzzal ellátva az irói- és művészeti körnek ajándékozta.
Pesti Napló 1883. 301. sz.
Budap. Hirlap 1883. 302. sz. (önéletrajza).
Petrik Bibliogr.
Káldy Gyula szives közlése és gyászjelentés.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.