Bornemisza Zoltán (kálnói és ádamföldi),
Bornemisza Zoltán (kálnói és ádamföldi),
cs. és kir. tart. hadnagy és gyümölcsészeti vándortanár, B. János és Tahy Katalin fia, B. Árpád testvér-öcscse, szül. 1851. aug. 18. Sebesen, Sáros-megyében; a jogi tanfolyamot elvégezte Kassán, a gazdasági akadémiát Magyar-Óvárott és az állatgyógyászatot Budapesten. Jelenleg gyümölcsészeti vándortanár Ung, Bereg és Ugocsamegyékben. Az 1878. hadi érem tulajdonosa. Beszél több nyelvet.
1874 óta számos gazdasági s gyümölcsfatenyésztési czikket irt a Magyar-Föld, Gazdasági Lapok (1874.) és Földmivelési Érdekeink cz. lapokba; lótenyésztési és sport czikkeket a Vadász- és Versenylapba; tárczaczikkeket a Fővárosi Lapokba (1883. 1886–87), nemzetgazdaságiakat az Ugocsába (1890–91); még más fővárosi és vidéki lapokba is dolgozott.
Munkái:
1. Gazdasági állatgyógyászat. Ungvár, 1889.
2. Jövedelmező gyümölcsfatenyésztés. Bpest, 1889.
3. Hasznos madarak védelméről. U. ott, 1890.
Irt még a gyümölcsfatenyésztés és faiskolaügy körébe vágó több röpiratot.
Szerkeszti 1890 óta a Magyar-Kertészt Nagyszőllősön.
Nagy Iván, Magyarország Családai Pótlékkötet 152.
M. Könyvészet 1889. és anyja özv. Bornemissza Jánosné szives közlése.
