Büttner Julia (güntherwitzi),
Büttner Julia (güntherwitzi),
Benedek-Büttner Lina nővére, szül. 1848. máj. 22. Sajó-Vámoson Borsod megyében, hol atyja güntherwitzi B. József lovag a Keglevich család jószágigazgatója s több megye táblabirája volt, de korán elhalt, mire özvegye gyermekeivel Aranyos-Maróthra költözött.
Elbeszéléseket, rajzokat és tárczákat irt a következő lapokba s folyóiratokba: Fővárosi Lapok (1873 óta); Magyarország és a Nagyvilág (1874. 1876); Magyar Bazár (1875–76. 1879. 1883.); Uj Idők (1875–77.); Életképek (1876.); Csöndes Órák (1878.); Petőfi Társaság Lapja (1879.); Hon (1881.); Képes Családi Lapok (1882. 1889.); Hasznos Mulattató (1884.); Koszorú (1885.); Irodalom (1887.); Ország Világ (1888–89.); Magyar Szemle (1890.) és Magyar Salon (1890.)
Munkái:
1. Örvény a révben. Regény. Bpest, 1885. (Ism. Nemzet 110. Pesti Napló 100. Egyetértés 100. sz. Főv. Lapok 111. Koszorú 21.)
2. Rózsák könyve. U. ott, 1886. (Rózsa-anthologia, 12 szinezett rózsaképpel.)
Szerkesztette a Barsmegyei Hirlapot 1887-ben Aranyos Maróthon.
Faylné-Hentaller Mariska, Magyar Irónőkről.
M. Könyvészet és önéletrajzi adatok.
