bölcselettudor, kegyesrendi áldozó-pap és főgymnasiumi tanár,szül. 1850. márcz. 19. Léván Barsmegyében, hol a gymnasium négy alsó osztályában tanult; azután a piaristák rendébe lépett és az ujoncznevelőben Váczon egy évet töltött; a gymnasium négy felső osztályát Kecskeméten végezte. 1870–71-ben Nyitrán működött mint próbaéves tanár; 1871–73-ban a budapesti egyetem hittan-hallgatója volt. Erre négy évig ugyanott tanított; 1875. szept. 8. misés pappá szentelték föl, mire két évig Kecskeméten, háromig Kolozsvárt volt tanár a főgymnasiumban; egyúttal az ottani egyetemen a classica philologiában kiképezvén magát, ezen tantárgyból oklevelet is nyert; innét Nagy-Kanizsára ment tanárnak; 1887–88-ban Trencsénben, 1888–91. Léván volt tanár, 1891-től Temesvárt tanít.
Költeményei, irodalmi s művelődéstörténeti czikkei a következő lapokban és Értesítőkben jelentek meg: Ifjuság Lapja (1870.), M. Gyorsiró (1872. A gyorsirászat tanításáról középtanodáinkban), Figyelő (1875.), Magyar Polgár (1876. 299. sz.), Tájékozó (1876.), Petőfi Társaság Lapja (1877. A zsidó költészetről. Kálnay Gyula névvel), Zalai Közlöny (1887.), Kecskeméti kegyes r. gymn. Értesítője (1879. Szemlélődések a rómaiak nagysága s hanyatlásának okai felett), Nagykanizsai főgymn. Értesítője (1887. A homeroszi költeményekben előforduló melikus fajokról), Lévai kegyes r. főgymn. Értesítője (1889. Sophokles Oedipus királyáról.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.