Cserey Farkas (nagy-ajtai ifjabb),
Cserey Farkas (nagy-ajtai ifjabb),
cs. kir. kamarás, később őrnagy, az előbbinek fia, szül. 1773. okt. 28. Bécsben. Mint szenvedélyes botanikus krasznai kertjében több száz fát és plántát nevelt; a kolozsvári füvészkertnek fölállítását is ő tervezte. Meghalt 1842. decz. 25. Bécsben. Igen művelt férfiu volt; Döbrenteinek irodalmi érdemei méltatásáúl emlékpénzt veretett. Tagja volt a kir. természettudományi s a jenai mineralogiai társulatnak.
Munkái:
1. A fekete ember, egy tréfa 2 felv. ford. Kolozsvár, 1800. (Gotter után Cs. Farkas. Pesten adatott 1811. okt. 20.)
2. Falusi nevelésnek módjáról. Nagyvárad, 1806.
Kéziratban: Türedelem és felebaráti szeretet, Eckartshausen után ford. (Kelt Krasznán 1804. decz. 4. ajánlva gróf Széchenyi Ferencznek) és levelei Nagy Gáborhoz (1805. júl. 5., 1806. szept. 20.) a n. múzeumban; levele Aranka Györgyhöz (1808-ban egy Sebesváralján talált római feliratos kő felől) az erdélyi múzeumban a Mike Sándor-féle gyűjteményben.
Levelei, összesen 17 darab, melyeket Wesselényi Miklós báróhoz irt (1806–38.), a család görcsöni levéltárában vannak. Kazinczyval levelezésben állott, annak hozzá intézett 1805–10. leveleiből a Figyelőben (II–IV. 1877–78.) Horváth Döme huszat, a Reformban (1873. 140. 142. 146. 1874. 9. sz.) Molnár Antal 22-öt, a Szépirod. Figyelőben is (1831. 46. 47. sz.) Gyulai Pál kettőt közöl; van még a Vasárn. Ujságban (1870. 24. 25.) kettő s a Kecskeméti Lapokban (1872. 2. sz.) egy; Kazinczynak hozzá irt eredeti levelei a kolozsvári muzeumegylet birtokában vannak. Csereynek pedig Kazinczyhoz irt leveleit (3 kötet) a m. tud. akadémia könyvtára őrzi.
Kiadta atyjának id. Cs. Farkasnak A magyar és székely asszonyok törvénye (Kolozsvár, 1800.) cz. munkáját.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1807. II. 85. l. (Kazinczy Ferenc.)
Kőváry László, Erdély Nevezetesebb Családai 62.
Figyelő I. V. VI. IX. X. XVI.
Kazinczy F., M. Pantheon 375.
Petrik Bibliographiája.
Egyet. Philol. Közlöny 1889. 574.
