Csősz Mihály Imre,
Csősz Mihály Imre,
theologiai doktor, kegyes-rendi tanár. szül. 1838. okt. 1. Kecskeméten; a gymnasium négy osztályát szülőföldén, a többit Pesten végezte s 1855-ben a piarista rendbe lépett; az ujonczévet Váczon töltötte. 1858-ban próbaéves tanárúl alkalmazták a magyaróvári gymnasiumnál, honnét a pesti egyetemre jött theologusnak. Miután theologiai doktor lett, 1863-ban fölszentelték misés papnak. Esztergomban és a pesti főgymnasiumban lett tanár. 1865-től 1886-ig a nyitrai kegyesrend hittani intézetében tanított és az ottani gymnasiumnak igazgató-tanára is volt. 1886–87-ben Nagy-Becskereken volt főgymnasiumi hitszónak s tanár; 1887 óta pedig Liptó-Rózsahegyen a szerzetház másodfőnöke, hitszónok és tanár. A nagy szünidőket fölhasználva beutazta Európa nagy részét. 1873-ban római tiberi s arkadi tudományos akadémiák megválasztották tagúl; 1878-ban a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta.
Kisebb dolgozatai: értekezések, tudósítások és könyvismertetések a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Győri Közlöny (1858–59.), Kath. Néplap (1861. 62.), Religio (1863. 1868–74. 1881–91.), Tanodai Lapok (1864. 1868.), Idők Tanúja, Kath. Közlöny, Havi Szemle, Uj M. Sion (1883.), Tanügyi Füzetek (1867.), Nyitra, Közművelődés. Nyitrai Lapok, Nyitramegyei Közlöny (1875–78-ig főmunkatárs; 1880. 1882. 1884.), Tájékozó (1878.), Pozsonyvidéki Lapok (1881.), Torontál, Jelenkor (1875.). Délvidéki Nemzetőr, Közoktatás és M. Állam (1881. 1883.), Irodalmi Szemle (1882.), Főv. Napilap (1881.), Nyitra-Trencsényi Hirlap (1881.), Nyitramegye (1882.), Katholikus Theol. Folyóirat (1883.), P. Napló (1884.), Felvidéki Nemzetőr (1884 1891.), Szepesi Közlöny (1890.), Felvidéki Hiradó (1890.); végre a nyitrai főgymn. Értesítőjében (1869–85.), M. orv. és term. vizsgálók Munkálataiban (1869.) és A lourdesi magyar zarándokok Emlékkönyvében (1883. Spanyolúti rövid jegyzetek.) sat.
Munkái:
1. Theses ex universa theologia. Pestini, 1866.
2. A kegyes tanítórend nyitrai gymnasiumának története. Nyitra, 1876.
3. Egy tanév a nyitrai r. k. főgymnasium életéből. U. ott, 1877.
4. A kegyes tanító-rendiek temploma Nyitrán. U. ott, 1878.
5. A kegyes tanító-rendiek Nyitrán. Magyar művelődéstörténeti rajz. 8 képpel. U. ott, 1879. (Ism. Századok.)
6. Kegyeletes megemlékezés Horváth Ferenczről. U. ott, 1884.
7. A gymnasiumi ifjuság segélyző-egyesülete. U. ott, 1885.
8. Nyitra város közművelődési viszonyai. U. ott, 1885.
9. A nyitrai gymnasiumi igazgatók. U. ott, 1886.
10. Bonnaz Sándor csanádi püspök félszázados papi jubileuma. Nagy-Becskerek, 1887.
11. Eszmék a vallásos nevelésről. Liptó-Szt-Miklós, 1888.
12. Töredék egy spanyol utas naplójából. U. ott, 1889.
13. A rózsahegyi gymnasium vázlatos történetéből. Rózsahegy, 1890. (Ism. M. Állam 139. sz.)
14. Boldog Pirotti Pompilius Maria emlékezete. Liptó-Szt-Miklós, 1891.
15. A lelki tehetségek kiképzése s a valódi műveltség. U. ott, 1891.
Jegyei: +, ++, X. Nyitram. Közlönyben és a M. Államban.)
M. Könyv-Szemle 1876. 243. l.
Váry Gellért, Huszonöt év a Kegyes-rend Irodalmi Életéből. Vácz, 1877. 23. 43. 64. 65.
Petrik Könyvészete.
Szöllősy K., Szerzetes-rendek Története II. 22. és önéletr. adatok.
