Csurgay József,
Csurgay József,
orvosdoktor, körorvos, előbbinek fia, szül. 1819-ben Vatán Borsodmegyében; a gymnasiumot Miskolczon járta, a bölcseletet, jogot és theologiát a sárospataki főiskolában végezte s 1846-ban orvosnövendék lett Pesten. 1848–49-ben mint orvos a debreczeni, majd a péterváradi kórházban működött. 1850-ben ismét orvosnövendék lett Pesten; 1853–54-ben orvos- és sebészdoktori, majd szemész-, szülész- és műtő oklevelet nyert. A gyermekgyógyászatot a kórházban szintén megtanulta. 1854. nov. Nagy-Szalonta főorvosának választotta. 1861-ben mint városi főorvos Aradra s 1865-ben Büd-Szt-Mihályra (Szabolcsm.) költözött hasonló minőségben. 1872-ben az alsó-dadai járás orvosa lett ugyanazon megyében; 1878 óta pedig Büd-Szent-Mihály és Tisza-Büd körorvosa.
Társadalmi, természettani, gazdászati s orvosi czikkeket irt a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1843.), Allg. Wiener Med. Pressebe (1857. A moschusról), Vasárnapi Ujságba (1857. 1860.), Arader Zeitungba (1860. Az égésről), Orvosi Hetilapba (1860–61. Az alsó ajkrák kiirtásáról plasztikai műtéttel, 1881. 1890.), Gyógyászatba (1861–62. Csonttörések, 1863. A gilisztakórról. A tüdőlobról, 1864. 1871. 1879. 1881. 1884. A haldokló terhes nő magazatának élve megtartásáról), Kerti Gazdaságba (1861.), Aradi Úti Naptárba (1861–62), Arad cz. lapba (1862–63.), Magyar Ember Könyvtárába (II. 1863. Hogyan kell egy kis gyermeket két éves koráig fölnevelni), Egészségi Tanácsadóba (1864.), Szabolcsmegyei Közlönybe (1865. 1880.), Prot. Képes Naptárba (1867.), Szabolcsba (1876. A szent-mihályi lakodalomról, néprajzi czikk) és a Hajdú-Böszörmény cz. lapba (1890.)
Lakatos Ottó, Arad Tört. III. 97. l. és önéletrajzi adatok.
