Csutak Kálmán (kászon-impérfalvi),
Csutak Kálmán (kászon-impérfalvi),
1848–49. honvédezredes, szül. 1820. ápr. 13. Makón, Csanádmegyében, hol atyja városi tanító volt; Nagyváradon végezte iskoláit, mire mint hadfi beállott a 61. sz. gyalogezredbe s Olaszországban a fővezér Radeczky táborkarában foglalkozott, hol több évig képezte magát a hadtudományok elméleti s gyakorlati ágaiban. Később a katonaságból kilépett és az ügyvédségre készült és ügyvéd volt Torontálmegyében, midőn az 1848–49. szabadságharcz kitört, melyben ő is részt vett. 1848. okt. 1. mint táborkari hadnagy Nagyvárad erődítésére és a 27. zászlóalj alakítására reneltetett. 1849. jan. 1. századossá léptették elő Kolozsvárt a 24. honvédzászlóaljnál; részt vett a jan. 21. nagyszebeni csatában, hol Bem őrnagygyá és a 27. zászlóalj parancsnokává tette; febr. 4. is vitézűl harczolt Vizaknánál. A szabadságharcz végén ezredes és dandárparancsnok volt, midőn Aradon ő is fogságba került; 1850. márcz. 14. halálra és kegyelem utján 16 évi nehéz vasban töltendő sánczmunkára itéltetett. Fogságából kiszabadulván, Garibaldinál volt és megfordult Romániában is; majd a miniszteriumnál nyert alkalmazást, végre Debreczenben volt magánhivatalnok, hol 1888-ban meghalt.
Munkája: Aradi fogságom alatt irt adatok az 1848–49. évi szabadságharcz, különösen az Erdély havasai ellen vezetett hadjáratról. Pest, 1868.
Bem föllépése az erdélyi hadjáratban cz. czikke megjelent a Honvédmenház Könyvében (1870.)
Arczképét kőre rajzolva Vahot Imre adta ki a Honvédek Könyve uj folyamában (1868.), nyomtatta Laufer Ignácz műintézete Pesten.
Magyar Hirlap 1850. 121. sz.
Honvédek Könyve. Uj folyam. Pest, 1868. 189. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
