Czike János (nagy-révi),
Czike János (nagy-révi),
ev. ref. lelkész, Cz. Dániel testvérbátyja, született 1813. máj. 31. Baján; tanulmányait szülővárosában kezdte s a 6. gymn. osztályt Komáromban végezte; a theologiát 1838-ban Debreczenben hallgatta s akadémiai rektoriára ment Pátyra Pestmegyében. A szokásos három év elteltével Bécsbe utazott, melynek vidékét bejárta, mire a szülői házhoz Komáromba tért vissza, hol míg rendes kápláni helye akadt, az izraeliták iskolájában tanította a magyar nyelvtant s egyidejűleg magán nevelő volt Kósa József megyei várnagy házánál. Két év mulva segédlelkésznek választatott Komáromban; 1847-ben rendes lelkész lett Duna-Radványon. A szabadságharczban Komárom ostroma alatt tábori lelkész volt. A vár feladása után visszatér egyházába, hol jelenleg is működik.
1847-től a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba irt (Komáromi egyházmegyei, Z. vagy saját neve alatt) egyházi, az Esztergomi Ujság, Falusi Gazda, Kerti Gazdaság (1866.), Szőlőszet és Borászat (1866.), Magyar Néplap, Házi Kincstár és Hon cz. lapokba gazdászati, különösen szőlőszeti s borászati czikkeket és a neszmélyvidéki borászati társulat gyűléseiről, melynek jegyzője volt, tudósításokat sat.
Munkája: Vasárnapi, ünnepi és alkalmi imák templomi használatra. Komárom, 1859.
Uj M. Athenás 97.
Petrik Bibliogr.
