Czuppon Sándor,
Czuppon Sándor,
ág. ev. lelkész, szül. 1854. jan. 6. Tompaházán Sopronmegyében közbirtokos szülőktől; iskoláit Sopronban az ág. ev. lyceumban végezte; ugyanott hallgatta a theologiát is. 1878-ban Bécsbe ment, hol mint egy éves önkéntes szolgált és az egyetemet is látogatta. 1879 telén, miután vizsgáit letette s magát fölszenteltette, káplánnak ment Trsztyenszky mellé Nagy-Geresdre, hol egyúttal a Rupprecht és Káldy családoknál a felsőbb tantárgyakból tanított. 1883. decz. 19. Szendre Komárommegyében lelkésznek választatott; itt működött 1886. máj. 30-ig, midőn Kővágó-Eörsre vitték papnak. 1887-ben a zalai egyházmegye megválasztotta törvényszéki birájává s egyházmegyei jegyzővé.
Valláserkölcsi, nevelési s történeti czikkeket és költeményeket irt a következő lapokba: Prot. Egyh. s Iskolai Lap (1800 óta; időnként az egyházm. és ker. gyülekezetből is tudósításokat, A férfiágon kihalt Káldy-család); Sopron (1879. Oltsátok a tüzet «Nt. Trsztyenszky népünnepi beszélyéről», 1880–85. Haubner emlékünnepe, Őrizzük jeleseink emlékét, Régiség Nemes-Kéren sat.), Vasárnapi Ujság (1881. Haubner Máté emlékünnepe N.-Geresden, névtelenűl); Figyelő (1882. Isten a kezdet és végzet és az ember a teremtés koronája); Komárom és Vidéke (1884–85. A materialismus hatásáról korunk valláserkölcsi állapotára, A tanítói kar érdemeiről sat.); Tata-Tóvárosi Hiradó (1884–85. Költemények); Magyar Háziasszony (1885. Miben áll a nő boldogsága, pályadíjat nyert czikk, A jól nevelt gyermek sat.); Keszthely (1889. Húsvét, Vétek a természet ellen).
Novák Mihály szives közlése és önéletrajzi adatok.
