Dombay Ferencz,
Dombay Ferencz,
cs. kir. udvari tolmács, szül. 1758. aug. 10. Bécsben; tudományos kiképeztetését a bécsi cs. kir. keleti akadémián nyerte s 1783-ban a II. József császártól Marokkóba küldött követség tagjai közt volt; az arab nyelvet már fiatal korától fogva előszeretettel tanulta s ennek további tanulásához a madridi eskurial tudományos kincsei bő anyagot szolgáltattak, midőn Afrikából visszatérve az ottani követséghez beosztatott. Innét mint határtolmács Zágrábba került és 1802-ben mint cs. kir. udvari tolmács a titkos udvari s állami kanczelláriához valóságos udvari titkárnak neveztetett ki Bécsbe. 1809-ben cs. kir. tanácsosi rangot nyert. Meghalt 1810. decz. 21. Bécsben.
Számos munkái közűl nevezetesebbek:
1. Geschichte der Könige von Mauritanien. Agram, 1794.
2. Populäre Philosophie der Araber Perser und Türken. U. ott, 1794.
3. Grammatica linguae Mauro-Arabicae. Viennae, 1800.
4. Geschichte der Scherifen oder der Könige von Marokko. U. ott, 1801.
5. Beschreibung der gangbaren marokkanischen Gold-, Silber und Kupfermünzen. U. ott, 1803. (rézmetszett táblákkal.)
Annalen der Literatur II. 1803.
Oesterr. Pantheon. Wien, 1830.
Philosophiai Pályamunkák I. 65.
Oesterr. National-Encyclopaedie. Wien, 1835. I. 735. l.
Petrik Bibliogr. I. 579. IV. 32. 33. l.
