Édes Ábrahám,
Édes Ábrahám,
ev. ref. lelkész, É. Albert ref. pap fia, szül. 1832. jan. 1. Miskolczon, hol a gymnasiumot befejezte, mire akadémiai pályáját S.-Patakon, Pozsonyban és Debreczenben járta; 1848–49-ben öcscsével É. Vinczével együtt állott be honvédnek és részt vett az erdélyi hadjáratban, azután papi vizsgát tett és Böcsön, Miskolczon és Tisza-Tarjában atyja mellett káplánkodott; ötödfél évi szolgálat után Borsod-Ábrányban, később Hejő-Bábán s végre Borsod-Sályban lett lelkész, főjegyző s tanácsbiró.
Czikkei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1861. A lelkipásztorkodás ügyében és az egyházi gyülekezetek csoportosításáról, 1862. Bethesda, Az egyházi tisztujítás ellen, Nézetek a lelkészi s tanítói földek adója tárgyában; 1876. A községi iskolaügy érdekében; 1881. Papi s tanítói nyugdíj- és özvegyárva-intézetről), a Protestáns Pap-ban (1886. Észrevételek az egyházi kölcsönös tűzkárbiztosítás ellen); a Közpapok Lapjában (1891. Esketési beszéd, Egyházi beszéd), a Sárospataki Lapokban (az 1881. zsinati munkálatokra vonatkozólag.)
Munkái:
1. Korlátlan szabad választás és hivatalnokok nyomorúsága a ref. egyházban. Sáros-Patak, 1880.
2. A protestáns pap illetékes cziméről. Kecskemét.
Moenich Károly szives közlése (családi adatok után.)
