Ember Karolina (Görgy Aladárné),
Ember Karolina (Görgy Aladárné),
az országos nőipar-egylet volt iskola-igazgatója, E. Károly ev. ref. lelkész és Békéssy Klára leánya, szül. 1841. nov. 29. Furtán; 1861-ben nőül ment Illéssy Györgyhöz, ki az irodalom terén is működött és szerény állású magán-hivatalnok volt Debreczenben. 1865-ben családjával együtt Pestre költözött. Férje nehéz beteg lett és keresete csak szűken fedezte a család szükségleteit; a nő híven osztozott szenvedéseiben; mikor a férj nem birta már a munkát, a nő vette kezébe a tollat; főmunkatársa lett a b. Egloffstein Amáliától szerkesztett Nők Lapjának (1871. febr. 1-től márcz. 29-ig). Férje 1871. okt. 24. meghalt. 1872. szept. letette a tanítóképesítő vizsgálatot; 1872–73-ban a nőipar-egyletnek titkára volt. Ez állásában fordítá figylemét, munkásságát mindinkább a munkaképesítés ügyének emelésére. Ez irányú törekvéseiben hű támogatóra talált második férjében György Aladárban, kivel 1872. nov. 6. kelt egybe. 1874 elején az országos nőipar-egyletnek azon tanévben megnyilt iskolájában kezdett tanítani s ugyanott 1876 őszétől kezdve az igazgatói állást foglalta el. A nőipar-egylet Évkönyveiben jelentek meg részletes jelentései. 1880 nyarán asz ipar-tanítónőképzőt pénzügyi tekintetekből megszüntette az egyesület és ő nyilvános tanítói működésétől végkép visszavonult. Ő volt a legelső magyar nő, ki a gyorsirást megtanulta; Deák Ferencz ajánlotta a képviselőházhoz, de oda nem juthatott be. Meghalt 1882. okt. 10. Budapesten.
Iordalmi működése 1870-ben kezdődött, midőn a Népnevelők Lapjába s a Családi Körbe leginkább neveléstani czikkeket irt; irt még a M. Nyelvőrbe, a Lányok Lapjába, a Nemzeti Nőnevelésbe (1881. Férjhez mehet-e a tanítónő?) sat.
Munkája: A szibériai számüzöttek. Cottin Mme után. Bpest, 1879. (Francziából fordított ifjusági regény.)
Kéziratban: A női kézimunka módszere 1877. (Melyből csak részletek jelentek meg.)
Bazar, Lipcse 1871. arczk.
Nemz. Nőnevelés 1883. arczk. (Sebestyén-Stettina I.)
