Erber György,
Erber György,
Jézus-társasági áldozó pap és tanár, szül. 1660. szept. 20. Gottscheeban Karinthiában és 16 éves korában lépett a rendbe; miután a bölcseletet és theologiát Görczben, Linczben és Passauban több évig tanította; térítőnek ment Kelet-Indiába; onnét visszatért és mikor Magyarországban a pestis uralkodott, ide kivánkozott és Budán rector lett; azonban a pestisbe esett katonák között többször megfordulván, ő is pestisbe esett és 1715. máj. 15. meghalt Budán.
Munkái:
1. Fasciculus Rubricarum utriusque Juris. Lincii, 1713.
2. Discursus de legum acceptione. U. ott, 1713.
Stoeger, Scriptores 74.
