Erney József,
Erney József,
fővárosi egyházi karnagy és zenetanár, Engeszer Mátyás zenetanár és kántor fia, szül. 1846. febr. 7. Budapesten; kora ifjuságától zenével foglalkozván, atyjától nyert abban alapos oktatást. 1862–66. a fővárosban a nemzeti zenedében mint zongora-tanító és orgonista működött; azonban anyja halála után Párisba ment, hol 1867. júliusig az ottani Conservatoriumot látogatta; azután visszatért Budapestre s 1867 óta a nemzeti zenedében zongora- és orgona-tanár; ebben az állásban és mint polgári iskolai énektanár (1875 óta) működik jelenleg; az országos m. daláregyesületnek is titkára.
Mint zeneszerző több zenedarabot irt, melyek vagy önállóan vagy az Apolló és Orpheus czímű folyóiratokban jelentek meg. Elméleti czikkeket irt a Zenelapba s a Polgári Iskola czímű szaklapba; főmunkatársa volt az Emléklapoknak, az 1892. évi orsz. dal- és jubilaeumünnepély alkalmára kiadott hirlapnak (aug. 15-től 20-ig 6 szám.)
Szerkesztette mint a Harmonia igazgatósági elnöke a Harmonia cz. zenelapot 1882. jan. 15-től aug. 27-ig Aggházy Károlylyal és Kacziány Gézával, azután decz. 17-ig egyedül.
Munkája: Gyakorlati énektan. Dalokkal középtanodák, polg. iskolák és magán tanintézetek használatára. Bpest, 1879–80. Két részben. (I. 3. kiadás 1882. 4. k. 1885. 8. átalak. k. 1890. II. 2. jav. k. 1882. 3. jav. k. 1885. 5. átd. k. 1890.)
M. Lexikon VII. 101. l.
Typray Könyvészete 1880.
Horváth Ignácz Könyvészete 1882.
M. Könyvészet 1880. 1882. 1886. 1890.
Zenelap 1892. 14. sz. arczk.
Emléklapok 1892. 4. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
