Esterházy János (galánthai gróf),
Esterházy János (galánthai gróf),
a m. történeti társulat alapitó s igazgató választmányi tagja s kolozsvári állandó bizottságának elnöke, a cseszneki ágból származott, melynek egy része a mult században telepedett meg Erdélyben; E. Dénes gróf és hallerkői Haller Czeczilia grófnő fia, szül. 1824. márcz. 23. Kolozsvárt.
Történeti czikkei az Uj M. Múzeumban (1860. A gyalui vár krónikája sat.), az Archaeol. Közleményekben (II. 1861. Magyar felirítú régi kupa, III. 1862. Kolozsvári sz. Mihály egyház történeti és építészeti leirása, IV. 1864. A kolozsvári B.-Asszonyról czimzett minorita, jelenleg ev. ref. egyház történeti és építészeti leirása, VII. 1867–68. A kolozsmonostori apátság és egyházi maradványainak leirása, A szamosfalvi egyház), a Századokban (1868. András erdélyi püspök felségsértése 1349-ben, 1869. Gróf Esterházy Ferencz fegyverzetének leltára 1704-ben, 1870. Adalékok a Sárköz-Ujlaki Ujlaky család nemzékisméjéhez, 1880. Adalék a Serédy-család történetéhez), az Arch. Értesítőben (1869. Kolozsvárt a vasúti munkálatok alkalmával lelt római feliratos kő, 1870. Dózsa György vaskoronája, 1871.), a Történelmi Tárban (1883. Székely Mihály életéhez.)
Századok 1869. 121. 258. 261. 342. 343. 404. 671. 1870. 58. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. 102. l.
