Evva Lajos,
Evva Lajos,
a budapesti népszinház igazgatója, E. Ferencz Barsmegye főügyésze (kinek 16 gyermeke volt) és Brodszky Emilia fia, szül 1851. aug. 17. Fegyverneken Hontmegyében; iskoláit Ungvárt és Szatmáron végezte. Mostoha anyjának bátyja Lukács Tivadar nagybányai prépost rábirta E. atyját, hogy sok gyermeke iskoláztatása végett nevelje őket katholikusoknak, így lett Evva katholikussá és egyik nővérével az maradt, míg többi testvérei visszatértek az ev. református vallásra. 1870-ben Pestre jött bölcselethallgatónak és főleg Toldy Ferencz pártfogásával a tanári kurzust is elvégezte. 1871–73-ban a nemzeti múzeum könyvtárának rendezésében vett részt és itt gyűjtötte adatait a magyar zenéről s művészetről irt czikkeihez. 1873–74-ben Gömörmegyében nevelősködött; 1874–75-ben mint önkénytes a Molináry-ezredben szolgált és az 1875. okt. 19. Rákosi Jenő igazgatása alatt megnyilt budapesti népszinházhoz került 80 kr. napidíjjal; egymásután irnok, gazda, ellenőr, titkár és rendező lett. 1885-ben pályázat mellőzésével ő vette át a népszinházat, mely állásban működik jelenleg is. 1889-ben nőül vette Rákosi Jenő legkisebb hugát, Mártát.
Irodalmi működését a Rákosi Reformja mellett kezdte; itt jelentek meg 1872. 183., 185., 186. sz. Egy babérkoszorús czigány (Bihari), 220–222. sz. A magyar zene atyja (Lavotta), 193–295. sz. Egy bukott lángész (Csermák), 1873. Történelmi hangverseny, 149. sz. Czinka Panna, Ócska séták (a régi Pestről), 237–238. sz. Kurucz nóták, 251. sz. A finn költészetről, 264, 265. sz. Tinódi, 271., 272. sz. Czigány epigonok (Rózsavölgyi és Ruzsitska), 1874. 164. sz. Egy hires magyar festő (Kupeczky János), 185. sz. Mátyás király temploma, 199., 200. sz. A magyar festészet történetéből (Mányoki, Mindszenti), 268. sz. Magyar királyok Pantheonja, 346., 347. sz. Középkori könyvtáraink, 1875. 28, 30. sz. Nemzetiség a tánczban, 86. sz. Tihany, 159. 160. sz. Királyi székhelyek, 165. sz. Magyar vitézi rendjelek; a Kelet cz. lapban 1875: Mult és jelen vadászatunk; a Vasárnapi Ujságban 1875. Bihari János, A magyar tánczzene teremtői, A czigányok viszonya a magyar zenéhez, Szent Gellérthegy; a Magyarország és a Nagyvilágban 1875. Egressy Benjamin, Kupeczky János, Lavotta János, Rózsavölgyi Márk, Ruzsicska Ignácz, 1876. Szentpétery József szobrász, A budapesti szinházak története, 1877. Az ősmagyar nőkről és 1875–78: könyvismertetések; a M. Szellemi Életben 1892: Szinházi pályám. Ezeken kívül sok vezérczikket, tárczát s kisebb dolgozatot irt a Pesti Hirlapnak és a Budapesti Hirlapnak népszinházi darabokról s szerzőikről mindig névtelenül. Közben a népszinház műsora számára 53 darabot fordított le, legnagyobbrészt franczia operetteket, részben csak a verseket (a prózát leginkább Fáy Bélának engedte át); igen sok népszinmű zenéje alá ő irta a népdalokat. Jelenleg már a szinmű birálat veszi igénybe majd minden szabad idejét, mert ő a szinház dramaturgja s az összes népszinházi pályázatokon mint biráló vesz részt. Nehány regényt is fordított Schwarz Mária Zsófia svéd irónő után németből és kisebb beszélyeket Scribetől, szintén németből, melyek nagyrészt a Hölgydivatlapban és a Budapesti Bazarban jelentek meg.
Munkái:
1. A csodálatos orvosság. Regény, Scribe után ford. Pest, 1872.
2. Carlo Broschi. Regény, Scribe után ford. U. ott, 1872.
3. A nemes leánya. Regény, Schwarz Mária Zsófia után ford. Bpest, 1874. Három kötet.
4. A francziák Milanoban, vagy az ezreddobos leánya. Operette, zenéje Offenbachtól. Duru Alfréd és Chivot Henri után ford. U. ott, 1880. (Fái J. Bélával együtt.)
Szinnyei Repertóriuma. Tört. II.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1880.
A Hét 1891. 34. sz. arczk.
Magyar Szellemi Élet Bpest. 1892. arczk. és névaláirása.
Nemzetközi Művészeti Szemle 1893. 4. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.
