Fenyvessy Ferencz,
Fenyvessy Ferencz,
jogi doktor, országgyűlési képviselő, F. Ferencz ügyvéd, több megyék táblabirája és Kutriba Mária fia, szül. 1855. szept. 9. Egerben; itt végezte középiskolai tanulmányait; a jogot Bécsben és Budapesten hallgatta; részt vett az egyetemi s műegyetemi olvasókör megalakításában. Jogi s államtudományi doktori rangot nyert, majd ügyvédi diplomát. Időközben Esterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak jogtanítója lett, kikkel hosszabb utazást tett külföldön és élénk részt vett Veszprémmegye politikai s társadalmi mozgalmaiban. Évek óta tagja Pápa város képviselő-testületének, Veszprémmegye tiszteletbeli ügyésze, tagja a megye közigazgatási bizottságának, elnöke a Balaton-egyletnek, választmányi tagja az országos képzőművészeti társulatnak, a műbarátok körének; elnöke a nemzeti szinház nyugdíjintézetének, az országos zenetanárok egyletének és a Liszt Ferencz-társaságnak; alelnöke a pápai Jókai-körnek és a Dunántúli közművelődési egyesületnek. Képviselővé 1881-ben választatott meg az ugodi kerületben; 1881-ben az országgyűlés egyik korjegyzője s 1882–83-ban a ház rendes jegyzője volt. Tagja a képviselőház közoktatási bizottságának, melynek jegyzője is, a pénzügyi bizottságnak, melynek a házban a közoktatási tárcza előadója, s tagja a delegatiónak.
Czikkeket irt a Jogtud. Közlönybe (1886. A párbérvita fejlődése és a curiai döntvény, 1888. A német büntető statisztika), a M. Salonba (1891. A legnagyobb mártyr, gr. Széchenyi István) sat. Felolvasásokat tartott jótékony és hazafias czélokra Veszprémben, Sopronban, Pápán, Győrött, Eperjesen és Székesfejérvárt, melyek az ottani hirlapokban jelentek meg.
Munkái:
1. Közéletünk köréből. Pápa, 1881. (Vegyes czikkek, Tiszta jövedelme az irói segély-egyletre fordíttatott.)
2. Beszédek és felszólalások az 1881–84. országgyűlésen. Pápa, 1884.
3. Fenyvessy Ferencz beszédei az 1884–87. országgyűlésen. Bpest, 1887. (Lenyomat a képviselőház naplójából.)
4. Felső oktatásunk reformja. Az idealis reform. A miniszter tervei. Bpest, 1889. (Ism. Bud. Szemle.)
5. Felső oktatásunk reformja. Válasz az Egyetértésnek, Pester Lloydnak, Budapesti Szemlének és a Nemzetnek. Bpest, 1889.
6. Széchényiről és Deákról. Ünnepi beszéd, Bpest, 1890. (Veszprémmegye diszközgyűlésén Széchenyi és Deák arczképeinek leleplezésén.)
7. A görög nyelv tanításának kérdése Magyarországban. Bpest, 1890. (Ism. Bud. Szemle. P. Napló 122. sz., a Hét 12. sz.)
8. Széchenyi emlékezete. Ünnepi beszéd. Bpest, 1891.
9. Fenyvessy Fer. beszédei az 1887–1892. országgyűlésen. Bpest, 1892. (Lenyomat a képviselőház naplójából.)
Szerkesztette a Pápai Lapokat 1879. szept. 7-től 1883-ig Horváth Lajossal, 1884-től 1892-ig egyedül; 1891. decz. 27. alapította a Magyar Ujság cz. politikai napilapot, melynek tulajdonosa s főszerkesztője.
Horváth Ignácz Könyvészete 1881. 1884. 1886–87. 1889–90.
Veszprémi Független Hirlap 1889. 42. sz.
Ország-Világ 1890. 51. szám arczk.
Dunántúli Képes Naptár 1892. 14. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 219. l.
Acsády, Athenaeum Kézi Lexikona I.
