Fischer Gyula,
Fischer Gyula,
főrabbi, szül. 1861. márcz. 15. Sár-Keresztúron Fehér vármegyében; gymnasiumi s felső theologiai tanulmányait az országos rabbiképző-intézetben végezte s 1885-ben a budapesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert; 1887-ben a győri zsidó hitközség lelkipásztorává választotta.
Czikkei a M. Zsidó Szemlében (1884. A zsidók Olaszországban, Güdemann Mór után ford.), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1887-től, Az ethika a halákhában, A zsidó ünnepi imák ismertetése, A Talmud szerkezete); a győri Hirlapban (1892. Baross Gábor fölött mondott emlékbeszéd); irt a külföldi lapokba is.
Munkái:
1. Izrael szellemi szabadsága. Sabuoth-beszéd a nagyabonyi izr. hitközség templomában 1884. évi május 30. Bpest, 1884.
2. Jehuda ben Saul ibn Tibbon, adalék a középkori zsidó irodalom történetéhez. Bpest, 1885. (Bölcselettudori értekezés. Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből).
3. Két tan. Győr, 1891.
4. A zsidó imaház. Devecser, 1891.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884. és önéletrajzi adatok.
