Frangepán (Ozolyi) Flóra,
Frangepán (Ozolyi) Flóra,
apácza, előbbinek és De Naro Lullia (Julia) leánya, ki atyjának szomorú sorsán elkeseredvén, a világgal meghasonlott és a pozsonyi szent Klára-rendi apáczák közé lépett.
Fordított munkái, melyeket álnév alatt bocsátott közre, atyja lakóhelyéről Ozolyinak nevezvén magát, a következők:
1. Lelki oskola és a jó halálnak mestersége. Latinból ford. Pozsony, 1722.
2. A megdicsőitett penitenczia tartásnak eleven példája. Pozsony, 1722. (Seraphicus szent Ferencz élete. Irta Bonaventura kardinális; ford. németből valamely Clarissa szűz.)
3. A halandó testben szenvedő halhatatlan Istennek historiája... Pozsony, 1727. (Stanihurstius után ford. 2. jav. kiadás. Nagyszombat, 1770., utolsó jav. kiadás. Eger, 1776.)
4. Az ur kinszenvedése. Pozsony, 1727. (Stanihurtius után latinból ford.)
5. Jó reménységnek hajócskája. Buda, 1743.
Sándor István, M. Könyvesház 79. 82. l.
Danielik, M. Irók II. 243. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1876. 22. szám. (Fejérpataky László.)
Petrik Bibliographiája.
