Fronius Mihály,
Fronius Mihály,
városi tanácsos és kapitány, F. Péter lelkész fia s F. Márk öcscse, szül. 1675-ben Keresztényfalván (Neustadt); miután atyja korán elhalt, bátyja s mostoha atyja Jeckel György városbiró nevelték. 1692-ben Bölönben bátyjával együtt nyolcz hónapot töltött a magyar nyelv megtanulása végett; 1694. jan. az enyedi kollegiumba ment, hol Enyedi, Kolosvári s Pápai tanárok alatt még a következő évben is a grammatikát és poetikát tanulta. 1696 elején Bécsbe ment, hol az ujonnan alakult erdélyi udvari kanczelláriánál Czakó György udvari titkár mellett működött; nov. 9. azonban Prágába, Drezdába s Vittenbergába utazott, hol 1697. husvétig tanult bátyjával együtt, kivel azután Lipcsébe ment, hol három évig volt az egyetem hallgatója. 1699. okt. 19-től nagyobb utazást tett Németországban és meglátogatta Hollandia nevezetesebb városait. 1700. márcz. 30. érkezett vissza Brassóba, hol 1701-ben a város hivatalnokai közé lépett, 1703-ban amanuensis, 1705. divisor, 1707. titkár, 1715. szept. 16. városi kapitány lett, mely hivatalában 1728. decz. 27. történt haláláig maradt. A brassóiak több ízben választották meg követökül az erdélyi országgyűlésre s az 1718. és 1719-ben uralkodott pestis alatt Brassó egészségügyét vezette.
Munkája: Cum Imperator Clementissimus Leopoldus Per Illustrem atque Amplissimum Dominum Georgium Csacko de Rosenfeld Sacratissimae Suae Majestatis Cancellarium et Taxatorem Regiae, Liberaeque Civitatis Coronensis Notarium Juratum, insigni nominis honorisque augmento condecorasset Patriae dulcissimae (quandam nunc et afflictissimae) applaudebat Michael Fronius. Lipsiae, (1697.)
Kézirati munkája: Diarium vom Jahr 1715–1727. Ebből töredékek jelentek meg a brassói Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde cz. hirlapban (1840. 45. sz.) és a Transilvaniában (1847. 115. l.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 366.
