Fülöp Géza,
Fülöp Géza,
ev. ref. lelkész, F. S. kézdi-vásárhelyi birtokos és Papp Róza fia, szül. 1847. febr. 7. Szászvároson; iskoláit nagyatyja Papp István mellett a szászvárosi kollegiumban kezdte s 1862-ben a nagy-enyedi főiskolában végezte a theologiával együtt; 1871. jan. a zürichi egyetemre ment. Azon év végén nagyenyedi pappá választották meg, hol 1872. jan. 7. tartotta beköszöntőjét; 1875. okt. Sepsi-Szent-Györgyre vitték papnak. 1878. márcz. 3. a szászvárosi ref. egyházközség a második lelkészi állomásra választotta meg. Lelkészi hivatala mellett a ref. főgymnasiumban is tanított mint tiszteletbeli tanár, díj nélkűl. A városi közügyekben is tevékeny részt vett és a szász nemzeti gyűlésnek is tagja volt. Meghalt 1890. máj. 17. Szászvároson.
Czikkeket irt a kolozsvári Protestáns Közlönybe; egyházi beszéde: A legjobb kivánság, a Prédikátori Tárban (Kolozsvár, 1872. II.)
Leveleit és önvallomásait közölte az Ellenzék (1890. 117., 122., 124. sz., hol bő életrajza is van).
Dombi Lajos szives közlése és gyászjelentés.
