Gaal Karolina (V.),
Gaal Karolina (V.),
özvegy Vörös Lászlóné G. Pál jegyző és Vörös Julianna lánya, szül. 1825. szept. 29. Tisza-Inokán Hevesmegyében, hol szüleinek és rokonainak gondjai alatt növekedett fel; később atyját Kenderesre tették jegyzőnek; itt élt ő a szülői házban 12 éves koráig, midőn atyja elveszté hivatalát és ő rokonaihoz került nevelésbe. Ekkor egyik rokona (Kalocsa Róza irónő édes anyja) kézi munkára tanította. Sokat olvasott és már 16 éves korában beszélyeket kezdett írni. 1852-ben édes anyjának unokaöcscse, Vörös László püspöki mérnök Váczon vette nőűl; férje 1886-ban meghalt és ő leányával szerény visszavonultságban él Váczon.
Beszélyeket irt az Emilia által szerkesztett Családi Körbe (1860-tól), Friebeisz Nefelejtsébe (1863), a Beregbe, a szatmári Szamosba, a Tóth Kálmánné (Flóra) Virágcsokor cz. lapjába, az Ungvári Közlönybe (Jovanovics szerk. alatt; A fő erdész és A vadormi kastély, egy-egy kötetes regények), a Nővilágba (Nőuralom cz. irányczikke), Szabó Richárd Gyermekbarátjába s Remellay Gusztáv Ifjusági Lapjába (leginkább tündérmeséket); a Magyar Házi Asszonyban, a Képes Családi Lapokban, a Rózsa Kálmán Nemzeti Hirlapjában, a Budapesti Ujságban és a Singer Mihály Emberbarátjában szintén több beszélye jelent meg; a Váczi Közlönynek pedig évek óta munkatársa.
Regényei: Az Igazmondóban (A lelkész leánya), a Budapestben (1883. A szerelmes levél, 1884. Az öngyilkos árvája, 2 kötet, A gyáros leánya, 2. k., 1886. Egy ármányos nő, 3. k., A kiket hiában kerestek, 3. k., 1887. Gyönyör és borzalom, 2. k., Az aranyosi várkastély réme. 3. k., A kalandorok, 2. k., 1888. A sors keze, Örvény körűl, 3. k., 1889. Szülők nélkül. A hetedik gyermek, Hol a menyasszony, Utolsó szerelem, 1890. A szerelem utjai, a kit eltemettek, A vetélytársnő, Örökbe fogadott leány, 1891. Világ csaló, 2. k., Az elcserélt gyermek, Az elátkozott, Nagyvilágban kisvilág, A sógornő, 2. k., 1892. A kik eltüntek, Rejtett titkok, A cselszövő, Tövises pályán, 2. k., Az árva, 2. k., A gőzmalmos leánya, 2. k., 1893. Nehéz küzdelmek, A szerelem harcza, 1894. Hova lett a férj?), a Képes Családi Lapokban (1885. A falusi rokonok), a Hazletonban (Amerika) megjelenő Önállás cz. lapban (1893. A mai hölgyek.)
Munkái:
1. Egy sirkertőr Mátyás király korából. Kecskemét, 1859.
2. Valeria. Eredeti regény. Bpest, 1883. (és 1886. Bpest.)
3. A szökevények. Regény. Bpest. 1885.
4. A gyűrű titka. Regény, Bpest, 1887. Három kötet.
5. A mai férfiak. Regény. Bpest, 1890. Három kötet.
6. Végzetes látogatás. Regény, Bpest, 1891.
7. Négy Parti Györgyné. Regény, Bpest, 1892.
8. A királyi tanácsos leánya. Társadalmi regény. Debreczen, 1892.
9. A ki birja marja. Regény. Bpest, 1893.
10. A kit kétszer eladtak. Regény. Bpest, 1893.
11. A szerelem örvényei. Regény. Bpest, 1893.
Szinművei: Nő kerestetik, vigj. 3 felv. (Először adatott 1863. jun. 30. a budai népszinházban; azután Érsekujvárt, Nyitrán és másutt is); Napam asszony, vigj. 3 felv. (Játékszinre kerűlt 1863-ban Nagy-Kőrösön, azután Makón.)
Kéziratban, részint sajtókészen vannak a következő regényei: A fekete király, három kötet, Szerelem a sírig, Az eskü, Az öngyilkos családja, Vagyon miatt, Hova lett a férj, Anyja fia, A titokteljes ház és Csengetnek.
Petrik Bibliogr.
Horváth Ignácz Könyvészete 1886–87.
M. Könyvészet 1890–91.
Corvina 1893. 33. sz. és önéletrajzi adatok.
