Gálffy Sándor (martonosi),
Gálffy Sándor (martonosi),
jószágigazgató, G. András és Pálfi N. fia, 1834-ben született Martonoson; tanult Székely-keresztúron, majd Kolozsvárt az unitáriusoknál; tanulmányainak bevégzése után Gróf Teleki Domokoshoz került, kinek előbb magán titkára s a hohenheimi gazdasági intézetben egy évi tanulása után összes jószágainak teljhatalmú igazgatója lett. A gernyeszegi birtokon minta-gazdaságot folytatott haláláig, a többi birtokot is a legkitünőbb rendben tartotta. A fiatalon elhalt Teleki Géza gróf gyermekeinek gyámsága is reá szállott. Az unitárius egyháznak egyik oszlopos embere; az Erdélyi részek és a Marosvásárhely vidéki humánus czélú egyesületek nagy részének alapító tagja volt. Az erdélyrészi gazdasági egyletnek buzgó tagja volt és különösen az Erdélyi Gazdába számos értekezést irt; ezenkívül a Divatcsarnokba (1861), a Kolozsvári Naptárba (1865) és a Korunk Tárczájába (1865. 1–3. sz. A hohenheimi gazdasági és erdészeti akadémia, 21–23. sz. A hohenheimi gazdasági akadémia minta gazdasága). Költeményt is irt a Kolozsvári Albumba (1862). Meghalt 1892. jan. 28. Gernyeszegen. Neje, Borosnyai Lila, Rachel névvel az Ellenzékben több tárczaczikket közölt.
Kolozsvár 1892. 25. sz. és gyászjelentés.
