Gigler József,
Gigler József,
kath. plébános, szül. 1822. febr. 5. Szombathelyt Vasmegyében; a szombathelyi püspökmegyében 1846. ápr. 24. misés pappá szenteltetett föl; később Rohonczon, majd Borostyákőn (Vasm.) volt plébános, hol 1878-ban meghalt.
Mint író először a Mátray-féle Regélőben és Honművészben (1840–41.) lépett föl költeményeivel; írt az Athenaeumba (1843. A regények, A költők szegénységéről), Kliegl-könybe, Garay Regélőjébe, Religio és Nevelésbe s a Századunkba. Könnyű folyékony stilben ügyesen írt czikkei a szépirodalmi lapok szerkesztőinek figyelmét magukra vonván, mindenik törekedett őt lapjának rendes dolgozótársául megnyerni. 1845-ben a Honderű szerkesztője nyerte meg őt rendes fizetéses dolgozótársnak, mire a lapnak 1847-ig vezérczikkeket, lélektani értekezéseket és beszélyeket írt; Petrarca áldása cz. beszélye 1845-ben jutalmat nyert; írt még a Pesti Divatlapba, Nemzetőrbe s a Reménybe (1851. Rege Dióvölgy liliomjáról, töredék egy nagyobb munkából, Jodok álnévvel); végre a Religióban jelent meg az 50-es években értekezése.
Munkája: Idvoszlop, melyet méltgs. és ft. Balassa Gábor urnak, szombathelyi megyés püspöknek... beigtatása ünnepén emelt a szombathelyi növendékpapság negyedik osztálya 1844-ben. Szombathely (Költemény).
Szépirodalmi munkálatai Gerő és Jodok álnevek alatt jelentek meg.
Danielik, M. Irók II. 93.
Szombathelyi kath. püspökm. Névtára 1874.
Petrik Bibliogr.
M. Sion 1893. 851. l.
