Göntér Gábor Endre,
Göntér Gábor Endre,
népiskolai tanító, egyszerű paraszt szülők gyermeke, szül. 1860. máj. 28. Csömödéren (Zalam.), 13 éves koráig a szülői háznál nevelkedett, azután Alsó-Lendvára került a polgári iskolába, hol a négy osztályt bevégezvén, 1877-ben a budapesti állami tanítóképzőbe vétetett föl teljes állami segélylyel; az első osztályt ott, a másodikat Znióváralján végezte. Ekkor Pördeföldre ment nevelőnek, majd Kerka-Szent-Miklóson osztálytanító volt az elemi iskolánál. 1880-ban a kis-szigeti róm. kath. felső népiskola tanítójává nevezték ki. Itt magánúton készülve, 1882-ben tanképesítő vizsgát tett Znióváralján és nov. elejétől fogva Náprádfán működik mint osztálytanító. 1881–85-ig jegyzője volt a zalamegyei ált. tanítói testület novai járáskörének és az 1885. országos kiállítás tanulmányozása czéljából s az orsz. egyetemes tanítógyűlésre ezen kör képviselőjeűl kiküldetett.
A Zalai Tanügynek 1880 óta rendes munkatársa, ebben nevezetesebb czikkei: (1881. A néptanító és a babona, 1882–85. A nyelvérzék a magyar nyelv és nyelvtan tanításának szolgálatában, Egy falusi gazda levelei, Czéltévesztett szemléltető eszközök sat.
Álnevei és jegyei: Göndör András, Endrefi és G-r A-s.
Önéletrajzi adatok.
