Günther Antal,
Günther Antal,
jogi doktor, ügyvéd és hirlapíró, szül. 1847. szept. 23. Székes-Fejérvárott; tanulmányait szülővárosában végezte s a VI. gymnasiumi osztályból a kegyes tanítórendbe lépett; mint a rend tagja Pesten végezte a VII. és VIII. osztályt 1865-ben, mire Nagy-Kanizsán mint gymnasiumi tanárt alkalmazták. 1868-ban beutazta Európa nagy részét és Konstantinápolyból visszatérve, még mielőtt a nagyobb fogadalmat letette volna, a rendből kilépett. Az országgyűlés gyorsirodájában 1869-ben revisorrá neveztetvén ki, ezen idő alatt, mint a Pesti Naplónak főmunkatársa s jogi szakíró működött (különösen közjogi fejtegetései figyelmet keltettek, így a mentelmi jog kérdésében, az 1867. kiegyezési törvények magyarázatára írt czikkeivel; czikkei többi közt: Feltette fejére szent István koronáját és Az abrogáczio joga, 1892. 66. és 77. sz.) Ő volt a híres tisza-eszlári pör tárgyalása alatt működött gyorsíró- s sajtó irodájának főnöke. A jogi tanulmányok befejezése s a jogi doktorság és ügyvédi oklevél elnyerése után tevékeny részt vett a jogászgyűlés működésében. A bírói kinevezések és előléptetések kérdésében a jogászgyűlés választmánya által véleményadásra szólíttatott fel; indítványa az 1878. jogászgyűlésen beható tárgyalást idézett elő s határozattá emeltetett. A törvényelőkészítés munkálataiban Szilágyi Dezső igazságügyminiszter megbízása folytán tevékeny részt vett s az újbírói fegyelmi törvény tervezete az ő tollából származik. Mint a nemzeti párt elveit valló publicista a Pesti Napló szerkesztőségéből 1894. máj. 1. kilépett, mire jún. 17. a nemzeti párt az újonnan megindított Nemzeti Ujság cz. pártközlöny szerkesztőségével bízta meg.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1880. A bírói kinevezések és előléptetések, 1884–85. A közigazgatási jogszolgáltatás, Felső bíróságaink kandidationalis joga a bírói kinevezéseknél, A főispáni jogkör és a bíróságok, A jogtudomány és tudományos akadémiáink, 1886. A budapesti kir. törvényszék alelnöke, Az uj igazságügyminiszter és bírói szervezetünk, Jogfejlődésünk, A tanácselnöki intézmény, 1887–88. A bírák felelőssége és fegyelme, 1889–90. A másodbíróságok decentralisatiója) sat.
Munkái:
1. Franczia nyelvtan iskolai és magán használatra. Pest, 1868.
2. A magyarországi kath. autonomiai választási szabályok 1869. jún. 21-re egybehívott előkészítő gyűlés naplója. Pest, 1870.
3. A magyarországi latin és görög szertartású kath. egyház önkormányzatát szervező gyűlés naplója, jegyzőkönyvei s irományai. Pest, 1871. Két kötet.
4. Gyorsirási oktató levelek. Pest, 1871. (Ism. Néptanítók Lapja 1870.)
5. Az anya könyve, francziából ford. Pest, 1876.
M. Könyv-Szemle 1876. 30. l.
Petrik Könyvészete.
M. Salon VIII. 1887–88. arczk. és önéletrajzi adatok.
