Gyalókay Mózes,
Gyalókay Mózes,
középiskolai tanár, szül. 1840. jul. 23. Biharon (Biharm.) Zalamegye egyik ősnemes családjából; atyja a nagyváradi 1. sz. püspökség uradalmának főtisztje volt. Atyja korán elhalván, anyjával, három testvérével és Dobossy Imre mostoha atyjával Csermőre költözött, hol mostoha atyja birtokot bérelt; a gymnasiumot Nagyváradon végezte s 1859-ben Pesten a jogi tanfolyamra lépett. 1863-ban a jogot elvégezvén, hivatalt vállalni nem akart, hanem a székesfejérvári zirczi-cziszterczi rend főgymnasiumában mint világi bölcselettanár alkalmaztatott. 1867. júl. 23. a pesti egyetemen a bölcselet-, történelem- és földrajzból tanári vizsgát tett. Tanított még a szegedi, székely-udvarhelyi (1874/9) s nagy-kállói állami főreáliskolában. 1886 őszétől mint nyugdíjazott tanár Zalaegerszegen telepedett le.
A Hölgyfutárban 1860-ban jelent meg Király és orvosa cz. hosszabb elbeszélése; e lapnak és a Bolond Miskának (1861–63) folytonosan külmunkatársa volt névtelenül; a Hölgyfutár 1862. jan. 2. számát egy czikkeért foglalta le a censura; a Bolond Miskában pedig az Egy akol és pásztor cz. karikatura képe (melyben az írók akkori fogsághelye, a pesti Új-épület volt lerajzolva) nagy feltünést keltett. 1862–63-ban a Kövér Lajos által szerkesztett Jövő rendes ujdonságírója volt. (Az írók elfogatása és rendesen törvénykezés nélküli fogságba záratása oly gyakori volt, hogy egy ízben egyetlen számban három szerkesztő elzáratását kellett megírnia ujdonságként). 1863 tavaszán a Beniczky Emil által szerkesztett Hölgydivatlapban Árpád leánya cz. magyar őskori elbeszélése jelent meg; írt még a lapba történelmi anecdotákat és apróbb czikkeket.
Munkái:
1. Novellák és korrajzok. Pest, 1870. (Temesvár, forradalmi csatakép; Sorsüldözöttek, novellai korrajz 1863-ból; Anno domini 1854. Korrajz; Árpád leánya, magyar őskori elbeszélés).
2. Struenssee. Regény. Bpest, 1877.
Szerkesztette a Szegedi Lapok cz. közgazdasági s közmívelődési napilapot 1873. jan. 5-től, mikor megindult, febr. 28-ig.
M. Könyv-Szemle 1876. 298. l.
Petrik Könyvészete
Székely-Udvarhelyi főreáliskola Értesitője 1885. XXVII. l.
Magyar Esti Lap 1894. 4. sz. (Téves adatok.)
Novák Mihály szíves közlése (önéletrajzi adatok után).
