Hainiss József,
Hainiss József,
orvosdoktor, megyei törvényszéki főorvos, H. Xavér Ferencz és dományi Juraszek Francziska polgárcsalád fia, szül. 1827. márcz. 18. Trencsényben; a gymnasiumot ugyanott és Esztergomban végezte s a bölcseletet Nagyszombatban hallgatta; szülei s rokonai kívánságára papi pályára lépett, egy évig a nagyszombati papnevelőben hittanhallgató volt; onnét Bécsbe a Pázmány-intézetbe küldték, hol az 1848. forradalom érte s ott volt máj. végeig; ekkor Szitányi (Ullmann) László családjához nevelőnek vitte el. A szabadságharczban ő is részt vett és Csallóközben a szervezkedő honvédzászlóaljnak megalakításában közreműködött. A szabadságharcz után orvosi pályára lépett és Pesten 1855-ben orvosdoktorrá avatták, már mint szegénygyermekkórházi másodorvost, hova 1854-ben lépett be s hol mint Bókai János igazgató-főorvos segéde, 1857-ig működött. 1857. nov. Hódmezővásárhelyre tiszti főorvosnak hivatott meg; 1861-ben Csongrádmegye tiszteletbeli főorvosának választatott; de az alkotmányos megyei tisztikarral ő is visszalépett és mint delegált törvényszéki orvos, magángyakorlatot folytatott. 1867-ben járási orvosnak választatott főorvosi czímmel és fél év mulva törvényszéki főorvosnak. 1872-ben az igazságügyminiszterium által kir. törvényszéki és börtönorvosnak neveztetett ki, mely állásban és mint tiszteletbeli megyei főorvos működik jelenleg is. Annak idején tevékeny részt vett a Deák-pártban; 1861-ben a hódmezővásárhelyi óvóintézet alapításán működött közre. 1877-től mint a r. kath. iskolaszék és egyháztanács elnöke a kath. hitközség ügyeit rendezte 1884-ig; hat évig a vöröskeresztegyletnek is elnöke volt sat.
A Pazmaneumban történelmi munkákat és hittani értekezéseket írt. Czikkei a Gyógyászatban (1862. Törvényszék-orvostani eset: Erőszakos sértéshől származott evvér, szívszakadás és halál, A beteg gyermek vizsgálata és jeltanáról, Törvényszékorvost. eset: A halántékcsont pikkelyes részének szúrás által szokott repedése, agykérlob, halál, 1864. A beteg gyermek mellének vizsgálata- és jeltanához, 1865. A mellzsigerek részletes vizsgálata gyermekeknél, 1866. A tüdők hústömöttsége újszülötteknél, Tüdőgümősödés gyermekeknél, Az újszülöttek tüdőlégdagja, 1868. A hörgelob isméje gyermekeknél), az Államorvosban (1872. Nehány érdekes törvényszéki eset rajza), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XV. 1872. Nehány érdekes törvényszéki eset). Ezeken kívül a hód-mező-vásárhelyi lapokban is több czikke jelent meg.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája. Bpest, 1876. 109. l. és önéletrajzi adatok.
