Hajnik Pál ifjabb,
Hajnik Pál ifjabb,
1848–49. rendőrfőnök, idősb H. Pál testvérének Ferencznek a fia, H. János jószágigazgató testvérbátyja, született 1809-ben Váczon; iskoláinak végeztével Pesten az ügyvédi pályára szentelte magát. A nemzeti Casinonak 9 évig igazgatója volt. A megyei téren 1845-ben Nyáry Pálnak alispánná, 1847-ben Kossuth Lajosnak Pestmegye részéről országgyűlési követté való megválasztásánál egyike volt a fő tényezőknek. Az 1848. márcziusi napokban Budapest városa részéről Pozsonyba az országgyűléshez és a nádorhoz felküldött küldöttségnek ő volt a szónoka. Az első magyar ministerium megalakulásakor H. a belügynél miniszteri tanácsossá, később rendőri osztályfőnökké neveztetett ki. Az e terén kifejtett hazafiúi búzgósága, erélyes és humanus bánásmódja, bátor elszántsága s bámulatos tevékenysége Budapest lakóinak és honfitársainak becsülését nagy mértékben kiérdemelte. Mint a váczi kerület képviselője, a képviselőházat ő is követte Debreczenbe, honnan 1849. ápr. végével mint kormánybiztos és azután csakhamar mint országos rendőrfőnök Pestre küldetvén, az akkori nehéz időkben s kivált Pest bombáztatása s Buda-várának bevételekor tett ép oly erélyes, mint eszélyes intézkedései közelismerést vívtak ki. A világosi katasztropha után Törökországba, innét Párisba menekült; időközben beutazta Görögországot is. 1851-ben Kossuthtal Londonban találkozván, annak társaságában Észak-Amerikába utazott, hol vele mint az Egyesült-Államok vendége, 18 államot bejárt, mire 1852. végével visszatért Európába. Ez időtől fogva Párisban telepedett le családjával együtt, hol mint egy bordeauxi és champagnei nagy borkereskedő-ház ügynöke működött. 1855-ben a párisi nagy kiállításnál a new-yorki híres Goodyear háznak volt képviselője. 1858-ban amnestia mellett hazájába visszatért és csakhamar a trieszti átalános biztosítótársaság pesti főügynökségénél az egyik igazgatói állást nyerte el. Az 1860. országgyűlésre Vácz szülővárosa megválasztotta képviselőjének és ő lett a ház quaestora. 1861-ben a pestmegyei árvabizottmány egyik elnökének választották meg, A belga Hypothek-bank magyarországi meghatalmazottja, végre az Anker biztosító egylet igazgatója volt. Meghalt 1864. ápr. 28. Pesten. Sírjánál barátja Tóth Lőrincz tartott bucsú-beszédet. Családja aug. 4. síremléket állított a kerepesi temetőben sírja fölé.
Czikkeket írt külföldön tartózkodása alatt az angol és franczia lapokba. Országgyűlési beszédei a képviselőház Naplóiban vannak és hárahagyott naplójából a Brünner Zeitung (1856. 79., 81., 83. sz.) közölt mutatványokat.
Munkája: Az életbiztosítás és az Anker. Pest, 1861.
Szilágyi Sándor, A magyar forradalom férfiai. Pest, 1850. 70. l.
Vasárnapi Ujság 1861. 2. sz. arczk.
Pester Lloyd 1861. 15. sz.
Ország Tükre 1864. 157. sz.
Hölgyfutár 1864. II. 16. sz.
Hazánk és a Külföld 1885. 1. sz. arczk. és gyászjelentés.
