Halász Henrik,
Halász Henrik,
orvosdoktor és egyetemi tanársegéd, Kohn Ferencz és Fischer Julia fia, szül. 1865. aug. 7. Hódmező-Vásárhelyen (Csongrádm.); a gymnasiumot szülővárosában végezte s e mellett egy franczia nevelő a franczia s német nyelvre és a zenére oktatta. 1884-ben a budapesti egyetemen orvosnövendék lett, hol másodéves korában Lenhossek tanár demonstratorául alkalmazta. V. éves korában pedig Mihalkovits tanár gyakornoka, majd másodsegédje lett. 1890-ben orvosdoktori oklevelet nyert és Thanhoffer tanár II, majd egy évre I. assistensének nevezte ki, mely minőségben jelenleg is működik. 1892-ben külföldre ment és meglátogatta Boroszló, Lipcse, Dresda, Berlin, London, Páris és Bécs orvosegyetemeit, hol az orr-, gége- és fogbántalmak tanulmányozásával foglalkozott.
Már gymnasiumi tanuló korában írt a Képes Családi Lapokba s a hódmezővásárhelyi lapokba francziából fordított tárczákat és beszélyeket. Czikke a Gyógyászatban (1892. A kéz- és lábújak egy ritka monstruositása és annak öröklése.)
Munkái:
1. A berlini, londoni és párisi fogásziskolákról. Bpest, 1892. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
2. Vese kettős húgyvezérrel. Bpest, 1892. (Különny. az Orvosi Hetilapból és németül az Anatom. Anzeigerben, 1894.)
3. A hangrésszűkület, a hangszalagok hártyás összeszövése. Bpest, 1893. (Különny. a Gyógyászatból.)
4. A boncztan tanításának néhány újabb módszeréről. Bpest, 1894. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
5. Ritka fogfejlődési anomalia egy eset kapcsán. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyászatból; németül is az Allg. Mediz. Centralzeitungban.)
6. Fogbántalmak viszonya a gégehuruthoz. Bpest, 1894. (Különny. a Gyógyászatból.)
Önéletrajzi adatok.
