Hangay Octáv,
Hangay Octáv,
kereskedelmi akadémiai tanár, Fittler A. tatai ügyvéd fia, szül. 1850. ápr. 3. Palotán Veszprémmegyében; középiskoláit Esztergomban és Pozsonyban járta; utóbbi helyen a nagyrészt német tanulók közt magyar önképzőkört alakított; egyetemi tanulmányait Zürich- és Münchenben végezte; mint művegyész később Hamburgban és Oranienburgban gyáraknál alkalmazták. Annak idején a Pester Lloyd is megemlékezett azon propagandáról, melyet a magyar irodalomnak szerzett a külföldön. A magyar költőknek németre fordított munkáit megvette s a brandenburgi városok casinóinak és olvasóköreinek ajándékozta. Hazajövén külföldről, a vegyészetnek nálunk mostoha viszonyai mellett állást nem nyerhetett és így kénytelen volt nevelősködni a Széchenyi, Zichy és Niczky grófi családoknál; azután felügyelő tanár volt a soproni Csöndes-féle intézetben. A kolozsvári egyetemen a földrajzból és természetrajzból tanári oklevelet szerzett és 1889 óta a kolozsvári kereskedelmi akadémia tanára s az azzal összekapcsolt (száz fiúra berendezett) internatus felügyelője.
Irodalmi munkálatai természettudományi s humorisztikus czikkekből és művekből állanak; résztvett a Frankenburg Adolf által létrehozott soproni irodalmi s művészeti kör felolvasó estélyein és 1885-től több évig a székesfejérvári Vörösmarty-kör titkára volt, hol a kör estélyein szintén tartott humorisztikus felolvasásokat. Czikkei a Természetben (1872. A ser, A glycerin, A kenyér, Phoszfor és gyufa, A timany, Zöld mérgek, 1873. A durrgázról, A tűz ellen, 1875. A paprikáról, 1878. Mutualisták az állatországban), a Győri Közlönyben (1875), Természettudományi Közlönyben (1877), a Pesti Naplóban (1878. Uti tárczámból, Hamburg, 1886. 237. Berlini tárczalevél, 1887. 146. sz. A paprikáról, 1887. Haynald bibornok herbariumában), a Sopronban (1877. 37. sz. Ugorkáról, 1878. 6. sz. A paprikáról, 37. sz. Utitárczámból, 1879.), Kertészeti Füzetekben (1878. több növénytörténeti czikk), a Kikindai Közl.-ben (1883), a Pécsi Figy.-ben (1883), Székesfehérvár és Vid.-ben (1884–85), az Egyetértésben (1888. Capri szigetről, Gabii, Pozzuoli, 232. sz. Andrássy Gyula gróf havasai, 280. sz. Az erdélyi örök tűznél), az Arad és Vid.-ben (1888. humor. tárcza), a kolozsvári Orvos-természettud. Értesítőben (az erdélyi múzeumegylet szaküléseiről 1889. Erőszakolt flóravidék), a Kolozsvárban (1893. 293. sz. melléklete Gabii capti vagy egy szekunda jubileuma), az Erdélyben (1893. Lángoló talajon a Küküllő mentén, Külföldi turista egyesületek).
Munkái:
1. A paprikáról, tekintettel a régi fűszerekre. Székesfehérvár, 1887. (Egy rajzmelléklettel).
2. Csörgősapkás-múzsa. Humoros előadások, estélytréfák és szavalmányok gyűjteménye. Kolozsvár, 1889. (Humorisztikus és alkalmi költeményei, melyek közűl többen egyes lapokon külön is megjelentek, ilyen: A szamár, mely a soproni irodalmi körben felolvastatott).
3. A fogadás. Czigányos kiejtéssel. Bpest, 1891. (Monologok 21).
Álnevei és jegye: Rip, Scipio, y+v sat. Régibb czikkeinél Fittler családi nevét használta.
M. Könyvészet 1877–88., 1891. és önéletrajzi adatok.
