Helner György,
Helner György,
gymnasiumi tanár, XVI. századbeli jeles humanista, brassói származású volt; atyja H. Bálint mint Brassó városi quaestor (Stadthann), keresztényszigeti (Grossau) útjában 1590. decz. 1. meghalt. H. a brassói gymnasiamban tanult 1574-ig; ekkor a vittenbergai egyetemre ment, honnét 1580-ban tért vissza s azon év ápr. 12-től mint lector 14 évig tanított az ottani gymnasiumban; a nélkül, hogy a rectori hivatalra vágyott volna, tettel és tanácscsal segítette az akkori iskolaigazgatót Zelius Jánost, ki a brassói iskola jegyzőkönyvébe a következőket irta róla: Theologum optimum, Philosophum acutissimum, Oratorem facundissimum, anno 1594. 12. Cal. Aprilis defunctum. Báthori István fejedelem őt bátyjával, H. Bálinttal együtt, Ki Báthori Zs. fejedelem kanczelláriájának jegyzője volt, 1583. febr. 3. nemesi rangra emelte.
Munkái:
1. ∑οντομος τυο′Ησαιον πεντηκοστον τριτον κεφαλαιον μετρικ μεταφρασις. Vittenbergae, 1579.
2. Ελεγειον, in quo inter caetera, vera Domini nostri Jesu Christi, Dei et Mariae semper Virginis, Filii Majestas asseritur, ad Rever. Dominum Hyrscherum. Antistetem Ecclesiae Dei iu oppido Czeyden. Vittenbergae, 1580.
3. Apologia de Luthero. Vittenbergae, 1580.
Két alkalmi latin költeményét és a vittenbergai tanulótársaitól hozzá írt bucsúverseit (1580) fölsorolja Trausch.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 99.
