Höck (Hoeck) Ferencz,
Höck (Hoeck) Ferencz,
bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1759. okt. 11. Pozsonyban, hol atyja kereskedő volt; 1765-ben lépett a rendbe; 1777-től kezdve a bécsi keleti akadémiában az arab, persa s török nyelvet tanította s 1785-től az intézet igazgatója volt; 1795. katsi s 1818. lekéri apát és a Lipótrend lovagja. 1832. cs kir. udvari tanácsos. Meghalt 1835. decz. 12. Bécsben. A bécsi keleti akadémia gyűjteménye számára 20,000 keleti üzletlevelet szerzett.
Munkatárs volt a következő munkáknál: Meninski, Lexicon Arabico-Persico-Turcicum (Bécs, 1780.); ugyanannak Commentárjánál (Bécs, 1780.); a Historia priorom regum Persarum post firmatum in hoc regno islamismum (Bécs, 1782) és a Fundgruben des Orients (Bécs, 1809–10. Török példabeszédeket és közmondásokat gyűjtött).
Kéziratban hátrahagyott több munkát, melyek a keleti nyelvre és történelemre, úgyszintén Ausztria, Lengyel- és Oroszország történelmére vonatkoznak.
Oesterr. Zuschauer 1835. decz. 28. (Huszár Bálint.)
Jelenkor 1835. 102. sz.
Stoeger, Scriptores 144. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon IX. 91.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie IV. 403. l.
