Horváth Kálmán,
Horváth Kálmán,
vasuti ellenőr, szül. 1843. júl. 25. Losonczon (Nógrádm ); középiskoláit Selmeczbányán, Rozsnyón. Budapesten, Egerben és Kassán végezte s az érettségi vizsgát Temesvárt tette le. 1860-ban a kassai egyházmegyében papnövendék lett és a theologiát Kassán hallgatta. 1865-ben kilépett az egyházi rendől és jogot tanult Pesten. 1868-ban gyakornoknak ment az éjszakkeleti vaspályához, honnét az államosítás alkalmával a magyar államvasutak szolgálatába került, a hol jelenleg ellenőri minőségben szolgál.
Költeményeket írt mint növendékpap a kath. Néplapba. (melynek még jogász korában is híve maradt), a hol később elbeszélései is megjelentek; mint jogász a Nefelejtsbe dolgozott és a 80-as években főleg a Budapest cz. napilapba írt költeményeket. tárczákat és regényeket. Itt jelentek meg Ki volt nemesebb és a Korcs cz. regényei. Közreműködött az Összetartás cz. kath. közlöny szerkesztésénél (1882–84. több költeménye s egy hosszabb beszélye Az Isten újja cz.; különösen említést érdemel Salve Regina cz. szép költeménye.) 1892 óta szembaja miatt csak ritkán ír.
Munkái:
1. Nyári alkony. Beszélyek és elbeszélések. Bpest. 1883. (Ism. Főv. L.)
2. Szarkalábak. Elbeszélések, rajzok és vegyesek. Bpest, ...
3. Felhők felett. Költemények. Bpest, ...
4. Válponton. Eredeti társadalmi regény. Bpest, 1885. két kötet.
5. A korcs. Társadalmi regény. Bpest, ...
6. Költemények. Bpest, 1859. (Ism. Főv. L. 1888. 247. sz., Vasárnapi Ujság 46. sz.)
7. Elzüllött élet. Regény. Bpest, 1890.
Munkálatok. Bpest, 1883. 380. l.
Kiszlingstein Könyvészete és Findura Imre szives közlése.
