Huszár Vilmos,
Huszár Vilmos,
tanárjelölt és hirlapíró, szül. 1872. nov. 15. Munkácson (Beregm.); középiskoláinak első két osztályát az ottani államgymnasiumban végezte; azután szülei Ungvárra költözvén, a III. osztályba ott iratkozott be; a IV.-ből azonban szüleinek szegénysége miatt kénytelen volt kimaradni s nyomdába szegődni. A betűszedést három évig tanulta; aztán az Athenaeumhoz Budapestre került szedőnek, majd a Franklinhoz korrektornak, hol két évig működött. Betűszedési foglalkozása közben minden szabad idejét arra fordította, hogy tovább képezze magát; megtanult francziául, németül, angolul és olaszul. Ezenkívül ministeri engedély mellett a gymnasium IV–VIII. osztályaiból tíz hónap alatt magán- és érettségi vizsgálatot tett. Közben tanítással és hirlapírással tartotta fenn magát. 1892-ben a budapesti egyetemre iratkozott be, a hol bölcseletet, aesthetikát, magyar, franczia s latin nyelvet hallgatott. Közben megtanult spanyolul is; sokat foglalkozott a spanyol irodalommal és általában a román nyelvekkel és irodalmakkal. 1892-től egyideig az Egyetértésnél hirlapíróskodott. majd ugyanazon évben a Pallas Nagy Lexikona belső munkatársa lett; a spanyol nyelv- és irodalom rovatot ő szerkesztette s azonkívül a román (főkép a franczia) nyelv- és irodalom körébe vágó czikkeket írt bele. 1895. aug. a kormány segélyezésével három hónapra Spanyolországba s egy évre Párisba utazott, román nyelvi s irodalmi ismereteinek gyarapítása czéljából.
Czikkei, eredeti s francziából, angolból fordított tárczái, könyvismertetései sat. 1888 óta az Ungban, Szatmárban jelentek meg; a Fővárosi Lapokban (1892 óta spanyolból fordított közlések és eredeti költemények is); M. Géniuszban (1893. Utazás az égben, Flamarion után), Spanyol- és Francziaországi tárczái a Budapesti Hirlapban, Főv. Lapokban és Nemzetben (1895. 293. sz. Zartagozától Madridig) jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonában főbb czikkei: A franczia irodalom története, Portugal nyelv és irodalom, Provencal nyelv és irodalom, Spanyol nyelv és irodalom.
Munkái:
1. Különös történetek. Alarcon Péter után spanyolból. Bpest, 1895. (Athenaeum Olvasótára, előbb a Főv. Lapokban.)
2. A művészet, vallás és természet Olaszországban. Castelar Emil után spanyolból. Bpest, 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 9. sz.)
3. A modern magyar irodalom. (La literatura Húngara moderna.) Madrid, 1895. (Különnyomat a Pro Patria okt. füzetéből. A magyar eredeti szövegnek spanyol fordításával együtt.)
Kéziratban: b. Eötvös József Karthauzi-ja és a franczia irodalom; Új irány a regényirodalomban a XVIII. század végén és a XIX. elején.
M. Hirlap 1892. 229. sz.
Ung 1892. 33. sz.
Ungvári Közlöny 1892. 31. 229. sz.
Nemzet 1894. okt. 2.
Hazánk 1894. okt. 3.
Külföld 1894. okt. 18. és önéletrajzi adatok.
