Istóczy Győző
Istóczy Győző
jogi doktor, országgyűlési képviselő, szül. 1842-ben Szent-Kereszten (Vasm.); egyik őse 1763. okt. 12. nyert nemességet; a szombathelyi főgymnasiumban kezdte tanulását; mint jogász 1860-ban Bécsben, 1861-ben Pesten tanult. 1865–66. a doktori s ügyvédi vizsgát letevén, 1867. Vasmegye szolgálatába lépett mint aljegyző; 1868. megyetörvényszéki biró lett; 1872-ben a vasvári járás szolgabirájává választatott és ugyanazon évben a rumi kerület országgyűlési képviselője lett. E kerületet azóta folyton képviseli. Előbb a Deák-párt híve volt, majd a fuzió után a szabadelvű párt tagja. 1875. ápr. 8. a parlamentben elmondott beszédével az antiszemita mozgalomnak kezdeményezője lett, melyhez lassanként mások is csatlakoztak, a mi egy anteszemita fractio alakulására vezetett. 1878-ban mondotta el beszédét a zsidók kitelepítéséről (Palaestinába); ennek hatásától felbátorítva, egy országos antiszemita gyűlés előkészítésébe fogott, melyet azonban a kormány betiltott, a mi ellen 1881. márcz. 3. interpellatióval szólalt fel a parlamentben. Ugyanekkor 12 röpirat cz. antiszemita irányú folyóiratot indított meg, mely összeesett a tiszaeszlári perrel járó társadalmi mozgalmakkal. De a mozgalmak elfajulása, a fővárosi vidéki botrányok arra bírták őt, hogy a zsidó kérdés nyilvános feszegetése elejtse.
Munkái:
Istóczy Győző képviselőinek a képviselőház 1875. ápr. 8. tartott ülésén a zsidó-kérdésben az össz-miniszteriumhoz intézett interpellatiója s ennek indokolása. (Kiadta Nagy Imre. Kecskemét, 1885.)
A zsidókról. Du Mesnil marigny után ford. Budapest, 1875.
Szerkesztette a Jövőnk cz. közgazdasági s társadalmi hetilapot, mint laptulajdonos 1878. ápr. 7-től aug. 4-ig; a 12 Röpirat cz. antiszemia pártközlönyt, mely havi füzetekben jelent meg Budapesten 1880. okt.-1884-ig; 1894 óta a Jogi Tanácsadót szerkeszti.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–97. 241. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 730. l.
Illésy János és Pettkó Béla, A királyok könyve.
Bpest, 1895. 95., M. Állam 1895. 34. sz.
