Jausz János,
Jausz János,
volt községi tanító, előbbinek testvérbátyja, szül. 1835. nov. 12. Járeken (Bácsm.), hol atyja tanító volt; a szabadságharcz alatt 1848. aug. 30-tól bujdosott családjával; a járeki s temerini ütközeteknek szemtanúja volt. 1849-től 1850. szeptemberig Szeghegyen tartózkodott, hol szintén jelen volt a Guyon és Jellachich közti csatározásoknál. Miután az elemi iskolán kívül egyéb intézetet nem látogatott, 1850. okt. 1. Jareken tanító lett; innét 1852. okt. 1. Szeghegyre ment tanítónak, mely állásáról 1871. jan. 8. lemondott és mezei gazdaságot folytatott. 1892. aug. 1. óta Budapesten tartózkodik.
Többször beutazta Német- és Angolországot; úti élményeit és tapasztalatait a bácsmegyei helyi lapokban közölte, a hol még több mezei gazdászati s ipari czikkei jelentek meg.
Czikkei a Bácskában (1885. 25., 30., 33., 40., 63. sz. Temerin és Járek elhamvasztása 1886. 95., 96., 98. 101. sz. 1887. 27., 28. sz. A hegyesi csata. Ugyanezen eseményekről írt a Neusatzer Zeitungba 1885. 18., 19., 27., 28. sz., 1887. 14. sz.).
Munkája: Szeghegy im ersten Jahrhundert seines Bestandes. Kula, 1886. Két helyrejzi térképpel. (Tíz évig dolgozott ezen munkán és a község ezer példányban nyomatta ki s mindegyik házaspár kapott egy példányt.)
Önéletrajzi adatok.
