Józsa Sándor,
Józsa Sándor,
elemi s polgáriskolai tanító, J. István malommester és Márton Zsuzsánna szabad székely szülők fia, szül. 1853. júl. 17. Nagy-Kadácson (Udvarhelym.); a székely-udvarhelyi gymnasium négy osztályában tanult és 1872-ben a székely-kereszturi állami tanítóképzőbe vétetett fel állami ösztöndíjjal. Bedő János tanártól elsajátította az állattömést; gyűjtött növényeket és rovarokat. 1875. okt. 14. óta Gyergyó-Ditrón (Csikvárm.) községi tanító. 1876-ban Kolozsvárt a torna-póttanfolyamot és 1878-ban a kertészeti, szalma s vesszőfonási és műfaragási tanfolyamot végezte. 1893-ban Kolozs-Monostoron a kertészetből tett vizsgát.
Czikkei a Közművelődésben (1882. Népünk uralkodó hibái és gyógyszerei, különös tekintettel az iszákosság, káromkodás, babona és erkölcstelenségre. 1885. Emlékbeszéd Lázár Imre ditrói tanító felett, Tanító és vallásosság, Iskola és vallásosság, 1886. Az osztályt és váltakozó rendszert tárgyaló értekezése, mely pályadíjjal jutalmaztatott); az Igazságban (1886. A községi faiskolák ügye); a Középiskolai Tanügyben (A babona, A számtanításról); írt még a Székelyföldbe, a Népiskolai Tanügybe, a Néptanítók Lapjába sat.
Munkái:
Tornaiskola. Gyulafehérvár, 1882.
Csikmegye földrajza. A földrajz elemeivel. A népiskolák III. osztálya számára. Gyergyó-Ditró, 1884. (2. kiadás 1887. 3. átdolg. kiadás, Csik-Szereda, 1896.)
Csikmegye térképe. Bpest, 1887.
Számoló koczkák használata a népiskolai számtanításnál gyakorlati tanmenettel. (Számtani vezérkönyv.) I. és II. osztály tananyaga. A tanulók és tanítók túlterhelésének ellenszeréül. Gyergyó-Ditró, 1888. (Ism. Kath. Szemle.)
A gyümölcsfatenyésztés és ápolás rövid foglalatja a nép számára. U. ott, 1890.
A gyergyó-ditrói kath. elemi iskolák története. U. ott, 1895.
M. Paedagogiai Szemle 1890. 265–269. l. fényny. arczk.
M. Könyvészet 1888., 1890.
Kiszlingstein Könyvészete.
Corvina 1896. 14. sz. és önéletrajzi adatok.
