Kacz Lajos,
Kacz Lajos,
városi tanácsos, szül. 1844. nov. 9. Komáromban; középiskoláit szülőföldén kezdte, Pozsonyban és Pápán végezte. Ezután a pesti ev. ref. theologiai académia növendéke lett és egyuttal magán tanítója Tóth Lőrincz (kur. nyug. tanácselnök) fiainak. Miután 1868-ban a lelkészi vizsgát letette, egy évig segédlelkész volt Pesten, mire 1869 őszén Hollandiába ment, hol az utrechti egyetemen bölcseletet és theologiát hallgatott. Innét beutazta Hollandiát, Angolország egy részét, Közép- és Éjszak-Németországot. Hazaérkezvén Komáromba, itt egy ideig magán tanítással foglalkozott; majd beiratkozott a pápai jogakadémiába s 1873-ban a jog- és államtudományi államvizsgát letette. Azután szülővárosa aljegyzővé választván, rövid idő mulva (1876.) főjegyző s 1884-ben tanácsos lett, mely minőségben jelenleg is működik. Mint jeles szónokot majd minden ünnepélyes alkalomkor polgártársai őt bizzák meg érzelmeik tolmácsolásával. Beszédei közűl jelentékenyebbek az ácsi honvéd-szobornál, Tisza Kálmánnak 25 éves főgondnoki jubilaeumán, Rudnay és Sárközy főispánok beigtatása alkalmával, az ezredéves ünnepen, Klapka György szobrának leleplezési ünnepélyén tartott beszédek (melyek mind megjelentek a Komáromi Lapokban.) A város társadalmi egyleteinek működési körébenis tevékeny részt vesz.
A Komáromi Lapoknak keletkezésénél (1880.) főmunkatársa lett, azt 1884. ápr. 5-től 1885. decz. 25-ig Hidvégi álnév alatt szerkesztette s azóta is a főszerkesztő távollétében gyakran volt a lapnak vezére.
Munkái:
Huszonöt év a komáromi dalárda történetéből. Komárom, 1889.
Emléki lapok. A komáromi önsegélyző egyesületnek (Népbank) 25 éves története. U. ott, 1895.
Komáromi Lapok 1880–1897.
