Kajaly Pál,
Kajaly Pál,
fő-hadbiró, K. András és Gerhard Judit fia, előbb gróf Forgách Ádám nógrádi főispán titoknoka, azután 1684–99-ig Nógrád megye jeles eszű jegyzője, 1705-ben hontmegyei alispán; utóbb Rákóczy Ferencz alatt ennek híve s kanczellára. Meghalt 1741-ben; eltemettetett Ludányban jan. 22., a gyász szertartások pedig fölötte Losonczon febr. 26. tartattak. Benne a Kajaly család kihalt.
Munkája: Regulamentum Universale, Inclytorum Confoederati Regni Hungariae Statuum ac Ordinum, tam Militarium, quam & ex parte Inclytorum Comitatuum, Liberarum item ac Regiarum Civitatum, aliorumque quorumvis Observandum. Hely és év n. Névtelenül. Kelt Onodnál lévő Táborunkban. die 5, Julii. An. 1707. (Ez első magyar, rendszeresen kidolgozott Általános katonai szabályzat az 1707. év elején készíttetett, a gr. Bercsényi Miklós fejedelmi helytartó és fővezér elnöklete alatt Beszterczebányán összeült katonai bizottság által. Tollvivő Kajaly Pál főhadi-biró volt. A tüzetes és terjedelmes dolgozat két külön munkából áll; az egyik az általános hadi szabályokat és fizetési táblázatokat tartalmazza latin és magyar, a másik a hadi törvényeket csupán magyar nyelven. A fejedelmi jóváhagyást 1707. júl. 5. nyerte el és azonnal sajtó alá adatván, Berthóty Ferencz kassai altábornok felügyelete alatt a lőcsei nyomdában kinyomatott 2000 példányban. E nyomott példányok közül a szolgálati vagy hivatalos használatra szántakat a fejedelem saját aláírásával és pecsétével erősíté meg.)
Nagy Iván, Magyarórszág Családai VI., 14. 16. l.
Thaly Kálmán, Irodalom- és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi korból. Bpest, 1885. 276. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 679. l. (A nyomtatási hely hibásan van Nagyszombatra téve.)
