Karay Lajos,
Karay Lajos,
jog- és államtudományok doktora és kir. táblai biró, előbbinek testvérbátyja, K. Nándor pénzügyi tanácsos és Nagy Mária fia, szül. 1855. nov. 23. Szegeden. Középiskoláit szülőföldjéről elkerülve Aradon, Lugoson és Pécsett végezte s ugyanott jogakadémián négy évi tanfolyamot. 1878-ban Budapesten jogi doktorrá (1881-ben az államtudományok doktorává) avatták föl. A gyakorlati birói vizsgát a budapesti kir. ítélőtábla előtt 1880-ban, az ügyvédi vizsgát pedig 1889-ben tette le. 1876-ban a pécsi kir. törvényszéknél mint joggyakornok lépett közszolgálatba; még azon évben a szent-lőrinczi járásbirósághoz aljegyzővé, 1878-ban pécsi kir. törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. 1883-ban kaposvári kir. alügyész, 1886-ban ugyanott kir. törvényszéki biró, 1889-ben a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék birája lett és 1892-ben a győri kir. ítélőtábla birájává neveztetett ki. Az 1878. boszniai hadjáratot az 52. cs. és kir. gyalogezred állományában, tiszthelyettesi ranggal végig küzdötte.
Első irodalmi kisérletei a pécsi főgymnasiumi kör által kiadott Évkönyvben (1872. költemények) jelentek meg, mely körnek titkára volt; Pécsi Figyelőben (1875. költemények, 1879. elb. és költ. 1880. A szerelem világa, tanulmány; 1875–76-ban szinházi rendes referense volt a lapnak). 1876-ban Kenedi Géza volt iskolatársával Pécsett Pannonia cz. társadalmi lapot szerkesztett (ebben irányczikkei, költeményei, tárczái: Hogy születik a hirlap? A női hivatásról cz. tanulmánya vannak); 1881-ben a Pécs-Baranyai Hirlap főmunkatársa lett; ezen szabadelvű párti lap politikai vezérczikkeit K. L. és -y-s jegyek alatt nagyobbrészt ő írta, ugyanitt jelent meg Rátothy Andor cz. nagyobb elbeszélése és Divatos házasság cz. regénye, továbbá a Boszniai emlékeimből cz. nagyobb költeménysorozat, kisebb költemények és néhány tárcza.
Kéziratban jogi értekezései, részben doktori felavató dissertatiók: Az elévülésről, A jogos védelem, A hamis tanuzásról, A hamis esküről, A párviadalról, A felbujtó mint bűnrészesről, A nem alkalmas kisérletről czímű büntetőjogi értekezések; Elfogadás váltócselekménye, váltójogi s az Állami és magánvaspálya rendszer, nemzetgazdaságtani értekezések.
Álneve: Szegedi K. Lajos (a Pécsi Figyelőben).
Önéletrajzi adatok.
