Károlyi Sámuel,
Károlyi Sámuel,
orvosdoktor, K. István megyei főjegyző testvér-öcscse, szül. 1818. márcz. 14. Felső-Fügödön (Abaujm.); hat éves korában már latinul kezdett tanulni és Sárospatakon 1837-ben végezte középiskoláit. Az orvosi tudományokat a pesti egyetemen halgatta; 1843. júl. 25. sebészdoktori, 1844. márcz. 3. orvosdoktori s szept. 4. sebészmesteri oklevelet nyert. Azután a pesti gyermekkórházban segédorvos volt tíz hónapig 1844 április végeig. 1845-től városi és megyei járási orvos volt Szalontán. 1850. nov. 1-től Nagy-Kőrösön mint városi főorvos és mint megyetörvényszéki helyettes szakértő orvos működött. Nyelvismeretei: magyar, német, latin és franczia. Meghalt 1862. szept. 26. Nagy-Kőrösön.
Czikkei és költeményei a Koszorúban (1841. Kun László. költ.); a Tudom. Gyűjteményben (1841. III. Eszmék az emberiség történetphilosophiájához Herder urán, VI. töredék Herderből, VII. A parasztok jelleme. IX. Az ehető s tápeszközül szolgáló növényekről); az Athenaeumban (1841. II. A vídámlét mestersége, 1842. I. Politikai rendszabályok a részegesek ellen); az Orvosi Tárban (1846. II. Kórboncztani nevezetesség); a pesti Naplóban (1855. márcz. 30. A természettudományi társulat által: A kártékony állatok írtása ügyében feladott kérdésre. 16 aranyat nyert pályamunka); az Orvosi Hetilapban (1858. Adalék a légcső műtételéhez, Gőgvizeny, Porcdag, Vegytani s orvostörvényszéki tanulmányok a villanyról. Általános áttakintés az ember betegségeinek földrajzi elosztásáról, Gyilkosság vagy öngyilkosság, orvostörvényszéki eset, 1869. Nagyfokú kéztősebzés, Törvényszéki kérdés a tényállás meghatározására egy gyilkosság eseténél, 1860. A hörgmetszés műtétele Pitha tanár után, Adalék a lipoma és steatoma kórrajzához, Összehasonlító megjegyzések a nagy városokból kitakarítandó bizonyos anyagok eltávolításának újabb módszereiről, különös tekintettel a Turin- és Milanóban létező vízlégnyomási ürítő rendszerre, 1861. Tizenegy éves őrültség, vagy tizenegy éves tettetés?); a Gyógyászatban (1862. Adalék a rák tanulmányozásához).
Munkája: Elemi növény boncztan vagy a növények egyszerű részei. Orvostudori értekezés. pest, 1844. (Latin czímmel is.)
Szinnyei Könyvészete.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.
