m. kir. honvéd-őrnagy,szül. 1819. febr. 16.; katonai pályáját 1832-ben kezdette meg az 5. tűzérezrednél. 1837-ben mint hadnagy a m. kir. testőrséghez neveztetett ki. Az 1848. események a bécsi equitatióban találták mint lovagló tanárt. Schweidel őrnagy alatt a magyar miniszterium rendelkezése folytán Magyarországba jött és a horvátok ellen küldetett. A pákozdi csata után a 17. huszárezred alakításával és felszerelésével bizatott meg. Részt vett az isaszegi, majd Aulich alatt a rákosmezei ütközetben, utóbb Budavár bevételével, a zsigárdi, peredi és Komárom alatti csatákban. A zsigárdi ütközetben a visszavonult magyar sereg megmentése majdnem kizárólag az ő érdeme. Ezért érdemrenddel tüntették ki. Mint a Bocskay-huszárok őrnagya s parancsnoka Komárom védelmére maradt és hasztalan igyekezett a szerencsétleneket kötelességükre visszatéríteni s a haditörvények elleni lázadásukat megmagyarázni; az elvakultak nem hallgattak többé a józan okokra; miért is ellentállásuk szept. 4. megtizedelésüket vonta maga után. K. szept. 13. ezredessé neveztetett ki s mint kapituláns hagyta el a várat. A kiegyezés után m. kir. honvédőrnagygyá és az 51. honvédzászlóalj parancsnokává neveztetett ki.
Munkája: A parlagi lovas önmaga által gyors kiképzése. Pest, 1865. Tizenöt ábrával.
Honvéd 1870. 15. sz. arcz.
Szinnyei Könyvészete és Komárom 1848–49-ben, Bpest, 1887.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.