Katinszky Geyza, (katinai és pielerzi).
Katinszky Geyza, (katinai és pielerzi).
bölcseleti doktor, r. kath. plébános, szül. 1848. augusztus 13. Rimaszombatban (Gömörm.); tanulmányait Eperjesen, Ungvárt, Kassán (hol a növendékpapok magyar egyház-irodalmi iskolájának létrehozásában nagy érdeme van és annak másodelnöke volt) végezte, a theologiát is Kassán hallgatta. 1870. aug. 13. pappá szentelték. Több helyen káplánkodott. 1876-ban a kassai tanítóképző-intézet ideigl. tanára lett; letevén a tanári vizsgálatot, 1877. rendes tanár; 1879-ben ugyanott a tanítóképző rendes tanára, 1894-ben a kath. leányiskolák igazgatója lett. 1897. febr. Sátoralja-Ujhelybe plébánossá nevezte ki Bubics püspök.
Számos elbeszélést, rajzot és polemikus czikket írt a Kath. Néplapba, M. Államba, M. Koronába sat.
Munkái:
A költészettan alapelemei és a magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata. Kassa, 1878. (Ism. M. Állam 210. sz., 2. jav. és bőv. kiadás két külön részben: A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata, válogatott mintapéldákkal. Tanítóképzőintézetek, polgári iskolák és nőnevelőintézetek számára és magánhasználatra cz. Bpest, 1883. Ism. Koszorú. 3. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1892. Irodalomtörténeti szemelvényekkel. Tanító, tanítóképző intézetek, felsőbb leányiskolák számára és magánhasználatra cz. A halotti beszéd másával.)
A magyar helyesírástan iskolai használatra. Kassa, 1879. (2. kiadás a nyelvtan rendszeres átnézetével kapcsolatban. Iskolai használatra. U. ott, 1887., 3. k. U. ott, 1894.)
Történelem és költészet. Tanulmány. U. ott, 1894.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia 499. l.
M. Könyvészet 1887., 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
Violet, Emlékkönyv. Kassa, 1893. 242., 246. l.
Schematismus Cassoviensis 1893., 236. l.
Pesti Hirlap 1897. 59. sz.
