Kerstics Miklós,
Kerstics Miklós,
bölcseleti s jogi doktor, szerb minisztri rendőrfőnök, szül. 1829-ben Váczon (Pestm.), hova szülei Szent-Endréről (a család tulajdonképeni törzshelyéről) költöztek; a gymnasiumot szülővárosában járta; azután a pesti egyetemen bölcseletet két évig, 1847-től jogot hallgatott s 1851-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1853-ban az újvidéki gymnasium tanára lett, mely állásában csak rövid ideig maradt, mert okt. 13. a belgrádi lyceum tanári székére hívták meg, egyszersmind az ottani kereskedelmi iskolában is tanított. Tudományos hirére a pesti jogi kar 1854-ben a jogi doktori oklevelet is megküldte neki; ugyanazon évben a szerb irodalmi társaság és a szerb fejedelmi közoktatási bizottság rendes tagjának választotta. 1862-ben a szeb belügyminiszterium rendőri főnökének léptették elő; 1863-ban a szerb pénzügyminiszteriumban a jogi komité tagjának és 1864-ben a szerb tudóstársaság történet- és államtudományi osztálya elnökének választatott. Tagja az újvidéki Matica Serbska-nak is.
Munkái szerbül jelentek meg és miután azok könyvészeti leírását nem adhatom, álljon itt czímük magyarul: A régi szerb törvények magyarázata (a Glasnik VI–IX. köteteiben). Macinowszky W. varsói tanárnak a szláv törvények története cz. munkáját szerbre fordította s kiadta; írta s kiadta Szerbia történetét a gymnasiumok számára, mely 1862-ben angolra is lefordíttatott; Képek a világtörténelemből; Általános földrajz a gymnasiumok számára, (1861), Kis történelem a szerb nép- és elemi iskolák számára. A szerb nép története (1864-ben megjelent az 1. és 2. füzete); politikai röpiratai: Mily viszonyban áll Szerbia a török portával szemben és viszont? A szerb-török kérdés, törökország térfoglalása, A törökök garázdálkodása a szerb fejedelemségben 1839-től 1863-ig; a három utóbbi munka angolul is megjelent Londoban 1863-ban. Végül említendő egy kisebb munkája: Garaschanin (a miniszterelnök) misiója mely a Widow-Danban (1861. okt.-decz.) jelent meg.
Pester Bote 1864. 193. sz.
