Kherndl Antal,
Kherndl Antal,
műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1842. máj. 10. Zelizen (Barsm.); középiskoláit a budai főreáliskolában végezte; 1859–60-ban a budapesti József-műegyetem hallgatója volt; 1860–62-ben a karlsruhei műegyetemen a gépész-mérnöki szakosztályt látogatta s ugyanott mérnöki oklevelet is szerzett; félévet a zürichi műegyetemen töltött, Culmann vezetése alatt a grafosztatikát tanulmányozva. 1865–66. Badenben mint államvasúti mérnök a heidelberga-heilbronni vasút előmunkálataiban vashidak tervezésével és költségvetéseivel foglalkozott. 1866 nyarán Zürich város műszaki hivatalában lépett, hol Bürkli-Ziegler vezetése alatt a Zürich számára építendő új vízvezeték és csatornázás tervezésével volt elfoglalva. 1867. okt. 22. nevezték ki a kir. József-műegyetem segédtanárává, 1869. decz. 22. a víz-, út- és vasútépítészet rendes tanárává. A József-műegyetem mérnöki szakosztályának dékánja volt 1874–1877. A m. tudom. akadémia 1884. jún. 5. levelező tagjai sorába választotta. 1887-ben a kereskedelemügyi miniszteriumban fennállott műszaki tanács tiszeletbeli tagja lett s 1891. óta a földmívelésügyi miniszteriumban szervezett vízügyi műszaki tanács tagja. A mérnök- és építészegyesületnek több ízben választmányi tagja, 1869–70. titkára volt. Tanári tevékenysége mellett kormány, hatóságok és egyesületek meghívására számos nagyfontosságú technikai kérdés előkészítésében és eldöntésében részt vett.
Czikkei a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1867-től a szerkesztő bizottság tagja, 1879-től a Hídépítés cz. rovat vezetője, 1868. Értekezés a pest-lipótvárosi templomnak építés közben beomlott kupola dobjáról, Vasviadukt a meckesheim-jogsfeldi vaspályán a hesseni nagyherczegségben, két tábla rajzzal, Megjegyzések Hercz Antal: Néhány szó a falkapcsokról cz. czikkére, 1869. Néhány szó a Larmanját-féle vasúti rendszerről, 1872. A margit-sziget híd, 1874. Jelentése azon bizottságnak, mely a fővárosi közmunkatanács technikai osztályának igazgatója által a fővárosi csatornázás tárgyában szerkesztett programmot illető vélemény kidolgozására küldetett ki a m. mérnök-és építészegylet 1873. jún. 14. tartott egyetemes szaküléséből, többekkel együtt, 1880. A hosszú nyomott rudak szilárdságáról, 1883–84. A sztatikailag határozatlan reakcziójú tartók elméletéről. A vonólánczos ívtartók grafikai elmélete, 1895. Többtámaszó gerendáknak és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről); a Mathem. és Term. tud. Értesítőben (1891. A vonólánczos ívtartók grafikai elmélete).
Munkái:
1. Jegyzetek a graphostatikából. Előadásaiból összeállították Décsi Lajos és Szilágyi Zsigmond. Bpest, 1874. (Kőnyomat.)
2. A hidanyagoknál megengedhető legnagyobb igénybevétel megállapításáról. U. ott, 1879. (Különnyomat a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből.)
3. Czáfolat ama műszaki vélemény ellenében, melyet Tolnay Lajos, K. A. és Cathry Salos a Beiwinkler-féle csatornázási tervezet fölött nyilvánítottak. U. ott, 1880.
4. Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról. U. ott, 1880. (Különny. az Építési Iparból és németül a Pester Lloydban.)
5. A lánczhidak merevítő gerendáinak elméletéről. U. ott, 1890. (Értekezések a mathem. tudom. köréből XIV. 4.)
6. A székesfővárosi dunai hidak terveire kiírt pályázatról. U. ott, 1894. (Különny. a M. Mérnök- és Építész-Egylet közlönyéből.)
7. A többtámaszú gerendák és a többnyilású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről. U. ott, 1895. (Különny. a Mathem. és Term. Tud. Értesítőből.)
8. A tartók grafosztatikája. U. ott, 1893. (A M. Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó-Vállalata I. 1.)
A kir. József-műegyetem tanárai s hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 8. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Emléklapok a Mérnök-, és Épitész-Egylet 25 éve jubilaeumára. Bpest, 1893. 54. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona X. 496. l.
